Burgonya

Burgonya

A burgonya termesztése korábban a szaporítóanyag előállítástól az ipari burgonyáig terjedt, és természetesen az étkezési burgonya, azon belül is a tárolásra termesztett volt meghatározó. Napjainkra a termesztés csaknem harmadára csökkenése jellemző. A termesztésben jelentősebbek a friss fogyasztásra termesztett korai hajtatott, korai szabadföldi, valamint tárolásra kerülő hosszú tenyészidejű technológiák és alacsonyabb mennyisiégben a szaporítóanyag termesztése.

Táplálkozási értéke alapvetően mint energia tápanyag ismertebb, amit a 18-20 g/100 g szénhidráttartalom meg is magyaráz, hiszen zöldségfélékre jellemző szénhidráttartalomnak ez legalább ötszöröse. Rosttartalma 3-5 g, fehérje pedig 2,5 g/100 gramm termésben. Magas ásványi anyag tartalma is növeli táplálkozási értékét. Káliumból 340 mg, kalciumból 7-12 mg, magnéziumból 28 mg, foszforból 100 mg, van 100 gramm termésben.

Mikroelem tartalma vasból 0,4-0,6, cinkből 0,26, rézből 0,06. mangánból 0,08 mg /100 termésben.

Vitamin tartalma is jelentősnek mondható, B1 vitaminból 70, B2-ből 40, biotinból 0,2, pantoténsavból 0,1, folsavból 5,6 mikrogramm van 100 gramm termésben. C-vitaminból 10 mg, B6-ból 0,53, niacinból 1,0. E-vitaminból 0,05 mg van termés 100 grammonként.

Az étkezési burgonyát extenzív és intenzív módszerekkel is termesztjük. Az intenzív termesztés a hajtatásban, korai szabadföldi termesztésben, valamint a minőségi alapanyagot igénylő, gyors étkeztetési alapanyag, és csemege feldolgozott burgonyára jellemző.

A szabadföldi étkezési burgonyában a csapadékhiány miatt alapvető követelmény az öntözési lehetőség. A termesztés intenzitásának emelkedése a tápanyag utánpótlás fejlesztését is magával hozta. A nagyobb költségek termésbiztonságot igényelnek, a felhasználás minőségi követelményei szigorúak, a gazdaságosság pedig nagyobb hozamokat követel meg stabil minőség mellett.

Tápanyagellátás általános szempontjai

Fajlagos tápanyagigényét tekintve a burgonya is a tápanyagigényes zöldségnövények közé tartozik. Egy tonna gumóban található tápelemek mennyisége 5 kg N, 2 kg P2O5 és 9 kg K2O hatóanyag van. A felvett tápelemek aránya alapján a burgonya kálium igényét kell kiemelni. Egy tonna termés előállítása a hozzá tartozó növénytömeggel együtt átlagosan 5,4 kg N, 2,2 kg P2O5 és 7,5 kg K2O hatóanyag mennyiséget igényel a termesztés során.

A gumó minősége és mennyisége miatt is nagyon fontos a tápelemek aránya. A túlzott N ellátás erős lombnövekedést és gyenge gumóképződést okoz. A gumók szárazanyag tartalma kisebb, rosszul tárolhatók. Magnézium igényes, ezért a talaj Mg készletét is kell vizsgálni. A jó kálium ellátás mellett burgonyatermés mennyisége és minősége szempontjából egyaránt fontos a felvehető tápelemek aránya is. A kálium túltrágyázás is minőségromlást okozhat, például a chips előállítás céljára termelt fajtáknál. A harmonikus mikroelem ellátás minden termesztési módban fontos.

Klórérzékenységét a káliumtrágyák megválasztásánál feltétlenül figyelembe kell venni. A nagy K igény miatt csak klórmentes, vagy csökkentett klórtartalmú komplex műtrágya használata javasolható. A burgonya tápanyagfelvételének dinamikája, fejlődésével összhangban alakul.

Kelése után az intenzív lombtömeg kialakulása idején N igényes. A tápelem harmónia a gombabetegségekkel szembeni ellenálló képességet javítja. A gumóképződés kezdetétől, mely egybeesik a virágzás indulásával, megnő a K igény és a vízigény. A hosszabb tenyészidejű fajták hozamát és termésbiztonságát, ettől az időszaktól felvehető víz és tápanyag mennyiség határozza meg. A rendkívül szélsőséges termésátlagok elsősorban ennek a két tényezőnek a függvényében alakulnak ki.

Jó kálium ellátottság esetén:

  • Nagyobb a termés mennyisége, nagyobb és ellenállóbb lombozat képződik.
  • Javul az általános ellenálló képesség, jobb a szárazságtűrés.
  • Magasabb a szárazanyag tartalom, jobb a tárolhatóság.
  • Jobb a gumó keményítő-cukor aránya, nem színeződik el a felhasználás során.

A tápanyagfelvétel a gumóképződéskor közvetlenül a gumófejlődés miatt fontos. Lazább szerkezetű, mélyen művelt talajon várhatunk jó termést. A talaj szerves anyag tartalma éppen a vízgazdálkodás javítása miatt fontos. Ezért a jó szerves anyag ellátottságú talajon öntözés nélkül is lényegesen jobbak a burgonya termésátlagai. A laza szerkezetű, alacsonyabb szerves anyag tartalmú talajon a jó termésátlag feltétele az öntözés és jó tápanyagellátás.

 

A tápelemek szerepe és táplálkozási zavarok a burgonyánál

 

A nitrogén a termésmennyiséget befolyásolja. A burgonya kezdeti fejlődése idején igen fontos a folyamatos hajtásnövekedéshez és termésképzéshez. Kelése után az intenzív lombtömeg kialakulása idején a növények N igényesek. Az intenzív növekedéskor megfelelő, harmonikus nitrogén ellátással ellenálló, erős lombozatú növények fejlődnek, melyek nagyszámú gumó kötésére, nevelésére alkalmasak. Homokos talajon magasabb nitrogén ellátás szükséges. A túlzott N ellátás azonban káros a növény minden részére, különösen a gumók minőségére, tárolhatóságára.

A foszfor szerepe a gumók minőségében és eltarthatóságában jelentkezik elsősorban. Kiemelkedő szerepe van a vetőgumó-termesztésben, gyorsítja az érést, növeli a vetőgumók biológiai értékét.

A kálium a burgonya kiemelt jelentőségű minőséget meghatározó tápeleme. A gumók kötése után meghatározó a jó kálium ellátás. A lombozat erőssége mellett a termés minőségét, szárazanyag tartalmát, tárolhatóságát csak megfelelő kálium szint garantálja. A káliumhiányos gumók a feldolgozás során elszíneződnek, ami a jelentős minőségi hibát jelent. A klóros műtrágyák használata is fokozza a gumó fekete foltosságát, főzés alatti szürkülését amellett, hogy a terméscsökkenés is jelentős.

Különösen öntözött termesztésben kell figyelni a tenyészidő második felének jó kálium ellátására.

A káliumtrágyák megválasztásánál a burgonya klórérzékenységét figyelembe kell venni. A klór kedvezőtlenül hat a termésmennyiségre és keményítőképződésre is, mert gátolja annak felhalmozódását a gumóban. A kálium túladagolása is minőséget rontó lehet, ezért a tenyészidőre vonatkoztatva az 1:2 N/K arány átlépése csak a gyenge kálium ellátottságú kötött talajokon indokolt.

Az intenzív termesztésben a nagy K igény kielégítése és a harmonikus tápanyagellátás csak klórmentes komplex programmal valósítható meg. A gumóképződés kezdetétől fokozatosan megnő a K és a vízigény. A termésmennyiség szempontjából ez a termesztés legkritikusabb időszaka.

A burgonya magnézium igényes növény, ezért a talaj Mg készletét is vizsgálni kell. A magnézium amellett, hogy javítja a gumók minőségét, emeli a keményítő tartalmat, a termés mennyiségének növelésében is szerepet játszik.

A mikroelemek közül a bór, a mangán, a réz és a cink érdemel figyelmet, de komplex trágyázás esetén mikroelemek hiánya ritkábban okoz gondot.

A kiegyensúlyozott tápanyagellátás a burgonya hozamára is döntő hatással van. Az igény szerint történő tápelemek biztosításával a termés minősége is sokkal jobb, de termésmennyisége meg is sokszorozható. Az egyoldalú nitrogén ellátáshoz viszonyítva azonos termesztési körülmények között a megfelelő arányokkal végzett komplett ellátás hozama csaknem másfélszeres.

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!

Növényvédelmi Technológiák

Feltöltés alatt!

Referenciák