Étkezési paprika

Étkezési paprika

Az étkezési paprika, mint hungarikum a hegyes fehér, tölteni valónak nevezett fehér TV paprikát jelentette hosszú időn át, és a hegyes erős, klasszikusan hosszúkás zöld fajták egészítették ki a választékot. Napjainkra az étkezési paprikák választéka is nagyot bővült. A termés méretében és alakjában, valamint színében is rendkívül változatos lett a kínálat. Az édes és erős ízűek széles átmenetét képező csípős ízűek is népszerűbbek lettek.

Termesztése meghatározó hajtatásban, hiszen a paradicsom mögött rendszeresen a második a termőterület nagyságban. Szabadföldön is az elsők között volt, és a 1980-as években még 10000 ha felett volt a termesztő területe. Ma az üzemi termesztés 3000 ha alatt van, igaz a kétezres évek közepén még 4000 ha felett volt és a temés mennyisége akkor megközelítette a 1960-as években 14000 ha-on termett 200000 tona mennyiséget, hiszen 2007-ben 191000 t volt a betakarított termés . 2009 ben az üzemi terület 2765 ha volt és 148800 t a betakarított zöldpaprika termés.

A friss fogyasztás jelentősen változott a salátakénti fogyasztás terjedésével. Az étkezési paprikákat jelenleg is használjuk töltött, vegyes, vagy tisztán paprika savanyúság készítésére. Köretként párolva a legkülönbözőbb típusait használják, illetve ételek fűszereként elsősorban a csípős és erős fajtákat. Sült, illetve olajos készítményként is sok helyen tartósítják különböző módon elkészítve.

Táplálkozási értékét a gazdag beltartalom adja. Harmonikus összetétele minden értékes elemet tartalmaz. Fehérjéből 1,2, szénhidrátból 3, rostanyagból 2,2 g van 100 g termésében. Ásványi anyagok között káliumból 165-200 mg, kalciumból 12-14 mg, magnéziumból 10-16 mg, foszforból 55 mg, nátriumból 3 mg van 100 gramm termésben. Mikroelemekből 0,3-0,4 mg vas, 0,04 mg réz, 0,13 mg cink és 0,07 mg mangán van 100 g termésben.

Vitaminból a C-vitamin tartalom kiemelkedik a 89 mg/100 g értékkel, de karotinból 0,4 mg, B6 vitaminból 0,24 mg is van benne. B1 vitaminból 50, B2 vitaminból 30, biotinból 1, folsavból pedig 13 mikrogramm van 100 g termésben.

Termesztése a hagyományos szabadföldi mellett hajtatásban is meghatározó. Termőterületének jelentős visszaesését elsősorban termesztési problémái, a fehér paprikák nagyobb érzékenysége okozta. Hajtatásban a paradicsom után stabilan a második növény, és termesztésének egy része a biztonság miatt a fedett technológiához került.

A terméseredmények javulása is hozzájárult a termőterület csökkenéséhez, hiszen a valamikori termésátlagokat a kordonos, illetve támrendszeres technológia megsokszorozta. A szabadföldi termesztés egy része fóliatakarással és csepegtetve tápoldatozott intenzív technológiával működik. Míg szabadföldön valamikor a 2-3 kg/m2 termés jó volt, ma ott is meghaladja jó évjáratban a 10 kg/m2-t és hajtatásban ennek kétszerese is elérhető.

Tápanyagellátás általános szempontjai

A friss fogyasztásra termesztett paprikák összességében nagyon változatos csoportjáról van szó, de ezek között a fehér fajták, a töltenivaló, piaci forgalomban TV paprika néven szereplő fajták meghatározóak. Az eltérő bogyószínű, bogyóméretű, gyakran csípős, illetve erős ízű típusok alapvetően hasonló igényűek. Tápanyagellátás technológiája szempontjából elsősorban a növekedési típus, a termőképesség, illetve a növény habitusa az inkább meghatározó jellemző.

Vegetatív tipusok jellemzői

Az erős növekedésű, erősebb lombozatú, vastag szárú, hosszabb ízközű növekedési típusok a vegetatív jellegűek. Jellemző technológiát igényelnek, mivel érzékenyebbek a vegetatív túlsúlyra, erősebb vegetatív hatásokra. Tápanyagellátásuk és öntözésüknél arre kell jobban figyelni, hogy a viszonylag nagyobb tápanyag, és azon belül nitrogén igényüket a terheléssel arányosan biztosítsuk, mert vegetatív túlsúly lép fel. A palántanevelés végétől, a kiültetés és termésfejlődésig visszafogott öntözéssel, magasabb tápoldat EC-vel a minél korábbi terméskötésre kell törekedni, tehát terhelést kell elérni. Majd a terheléssel arányosan kell megtartani a vegetatív-generatív egyensúlyt. Az ízközök megnyúlása még időben jelzi valamely környezeti tényező vegetatív hatását, ilyenkor gyorsan korrigálni kell.

Generatív típusok jellemzői

A gyengébb növekedési erélyű, rövidebb ízközű, jobban kötő fajták generatív jellegűek. A növekedés ütemének fenntartása jelent komolyabb feladatot. Annak ellenére, hogy a hagyományos tölteni való fehér étkezési paprikák ebbe a csoportba tartoztak, sok termelőnél jelent gondot a megfelelő fejlődés fenntartása. A generatív hatások elkerülése miatt már a fiatal palánták ültetése az első szempont. A palánták növekedése folyamatos legyen, az egyenletes nedvességre, jó nitrogén ellátásra különösen figyelni kell. A terhelés növelésével a tápanyag mennyisége és a nitrogén ellátás feltétlen arányban legyen. Az ízközök rövidülésekor ki kell deríteni a generatív hatás okát, elég e az öntözővíz mennyisége, megfelelő e a páratartalom, megfelelő e a nitrogén aránya és mennyisége, és még időben feltétlenül korrigálni kell.

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!