Paradicsom

Paradicsom

A világon vezető zöldségnövények közé tartozik. A hazai temesztésben is meghatározó növényünk. Hajtatásban folyamatosan és évtizedes nagyságrendben a legnagyonn felületet képviseli. szabadföldön is meghatározó és a 1980-as években még 10000 ha területen 300000 t feletti termést takarítottak be. A 2000-es évek végére a korábbi feldolgozóipari háttér szinte teljes összeomlása miatt a termőterület 2500 ha körülire csökkent és a betakarított termés 200000 t körül mozgott. A piaci helyzetre jellemző az export minimálisra csökkenése mellett a friss termés és a püré jelentős importjának jelentős emelkedése is.

Felhasználása rendkívül változatos. Friss fogyasztása napjainkra egész évessé vált. Főzésre, befőzésre szintén jelentős mennyiséget használunk és konzervipari felhasználása is széles körű a püré készítéstől a készételek, ivólevek készítéséig. Savanyúságnak, vegyes salátákban szintén használjuk alapanyagként. A zöldségfogyasztásban az elsők között van, de a zöldségfogyasztás visszaesésére jellemző tendencia a paradicsomra is érvényes.

Táplálkozási értékét komplett beltartalom összetétele adja. Több olyan értékes összetevőt tartalmaz, melyek mai tudásunk szerint rendkívül fontosak bizonyos élettani problémák megelőzésében. Vitamin, antioxidáns, ásványi anyag tartalma miatt széles körben elismert az immunrendszer, az emésztés segítésében, a daganatos folyamatok megelőzésében.

Beltartalmára 1,0 g fehérje, 4 g szénhidrát és 1.7-3,3 g rost tartalom jellemző 100 g termésben. Ásványi anyag tartalma 240-270mg kálium, 5-8 mg kalcium, 24-30 mg foszfor, 11 mg magnézium, és 5 mg nátrium, valamint a mikroelemek közül 0.2 mg vas, 0.05 mg mangán, 0,08 mg cink és 0,03 mg réz 100 g termésben. A vitaminok között 0,8 mg karotin, 0,5 mg E-vitamin, 0,07 mg B6 vitamin és 25 mg C-vitamint tartalmaz 100 g termés. A K-vitaminból 150, B1 vitaminból 100, B2 vitaminból 60, biotinból 2,4 és folsavból 37 mikrogramm van 100 g termésében.

Termesztésének területe a konzervipari háttér szűkülésével erősen visszaesett. A termesztés nagy kockázata is hozzájárult a termesztés visszaeséséhez. Az éghajlati szélsőségek, közrejátszva a növényvédelmi kockázatra is bizonytalanná tették a rendszeres gazdaságos termesztést, uhyanakkor a termelési kötségek ugrásszerűen megemelkedtek.

Hajtatásban a paradicsom pozíciója stabil. A fűtött hajtatás területe ugyan gyakorlatilag megszűnt, a hideg hajtatás, valamint a hosszú kultúrás technológia átvette a helyét. A termesztés intenzitására jellemző, hogy a termésátlagok szinte duplázódtak az utóbbi évtizedekben.

Szabadföldön döntően a determinált növekedésű fajtákat, hajtatásban a féldeterminált és folytonos növekedésűeket termesztjük. Az intenzív technológiákkal emelkedik a tápoldatozott terület aránya, melyet csepegtető öntözéssel viteleznek ki. Jelentős hajtatott területen már talaj nélküli, általában konténeres termesztés folyik.

Tápanyagellátás általános szempontjai

A friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra termelt hibrid fajták tűrőképességben az élmezőnybe tartoznak, de paradicsom intenzív termesztése során is számtalanszor fordulnak elő a táplálkozással, a tápanyagfelvétellel összefüggő zavarok. A tápanyagellátás a termesztés sikerét, a fejlődést, a termés mennyiségét és minőségét alapvetően meghatározza. Az intenzív paradicsomtermesztés sajátosságai miatt néhány jellegzetességet azonban kiemelhetünk, hiszen a komplett technológia kialakítása is ezek figyelembe vételével történik.

A tápanyagellátásban a jellemzően intenzív üzemi termesztésben a szilárd kijuttatással és tápoldatozásal is folyamatos és irányított ellátást végzünk. A tápanyag ellátással a külső körülményekbne megfelelően szabályozzuk a növekedést, az érés ütemét és törekszünk a bogyó színeződését, beltartalmát megfelelő minőségre alakítani.

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!