Uborka

Uborka

A kabakosok családjának képviselője egyike a világon legrégebben termesztett zöldségnövényeknek. Termesztése szabadföldön és hajtatásban is jelentős. Friss fogyasztása mellett savanyúságként, mint berakó uborka népszerű export termék is.

Termesztése az utóbbi évtizedekben területileg és technológiájában is átalakult. Az intenzív szabadföldi termesztés a tápoldatos támrendszeres technológiával csúcsterméseket produkált. A hajtatási technológia kivitelezésével azonos szabadföldi támrendszeres módszerrel még a korábbi 2-3 kg/m2 termésátlagok is sokszorozódtak, hiszen a berakó 6-9 cm mérettel 20 kg/m2 feletti termésátlagot is elértek egyes táblákon. Ez a 200 t/ha a valamikori 6-7 t/ha terméshez már nem is hasonlítható. Az általában jellemző méretes berakó uborka termesztésénél mennyiségben a hagyományos 6-9 cm méret legnagyobb, de az export piacokon feljött a nagyon kicsi, 3 cm alatti méretigény. Az amúgy is rendkívül kézimunka igényes uborkatermesztésben ezt az igényt még nehezebb kielégíteni.

Az ezredfordulóra 3200 ha körüli területen termesztettü elsősorban az ország két északi sarkában,Szabolcsban és Győr környékén. A piaci viszonyok változása miatt a termesztés területe a 2000-es évek végére már csak 700 ha körüli volt.

A hajtatott uborka termesztés területe is visszaesett 40 %-kal, fogyasztásának mennyiségét az erősödő import valószínűleg szinten tartja.

Táplálkozási értékét a széleskörű bel tartalma jelenti. Fehérjéből 1 g, szénhidrátból 1,7-2 g és rostból 2 g van 100 g termésében. Ásványi anyagokból 140-150 mg kálium, 7-13 mg nátrium, 14-18 mg kalcium, 20-36 mg foszfor, 11-16 mg magnézium, 0,5 mg vas, valamint 0,22 mg cink található 100g termésben. Vitamin tartalma is említésre méltó, hiszen 5,3-8 mg C-vitamin, 0,1 mg niacin, 0,12 mg pantoténsav, 0,03 mg B6 vitamion, 0,2 mg karotin, és 0,2 mg/100g E-vitamin van a termésben. A b1 vitaminból60, B2 vitaminból 50, folsavból 14, biotinból pedig 1,4 mikrogramm van 100 g termésében.

A fajta és technológiaváltás a hajtatásban is új fejezetet indított. hajtatott területe a paprika és paradicsom után következik és a fűtött hajtatás szinte teljes megszűnésével is tartja a területét. Fajtahasználatban a hosszú kígyóuborka termesztése maradt meghatározó. A hosszú kultúrás termesztés megtöbbszörözte a termésátlagokat, de a tavaszi, őszi kultúrákkal is nagy termések érhetők el.

Tápanyagellátás általános szempontjai

Tápanyag igénye nem kiemelkedő. Inkább a megeemlkedett terméseredmények miatt nagy a tápanyagszükséglete. A tápanyagellátás szempontjából is kiemelhetők egyes termesztési körülmények, hiszen az egyik legérzékenyebb zöldségnövényről van szó. Gyökérrendszere nagy nedvességigényű, ugyakkkor nagyon érzékeny a levegőtlenségre. Sóérzékeny, klórérzékeny, és minden szermaradványra erősebben reagál az átlagnál.Termesztése ezért a legnehezebbek közé tartozik a zöldségféléknél.

Meghatározó a termesztés sikerének szempontjából a jó nitrogén ellátás. Ugyanakkor a konzervuborka tápanyagfelvétele nem a nitrogénigényes kultúrákra jellemző, hiszen szakirodalmi adatok a nitrogén kálium arányra 1:1,5 és 1:2 közötti értékeket írnak le. Közepes termésmennyiségnél egy tonna termés neveléséhez 2-3 kg N, 1,5 kg P2O5, 4 kg K2O, 2 kg CaO és 0,5 kg MgO hatóanyagot használ fel. Hajtatásban is hasonló felvétellel számolhatunk természetesen jóval nagyobb termés mennyiséggel. Ellátásához természetesen a hasznosulással figyelembe vett nagyobb mennyiségeket kell tervezni.

A korszerű intenzív technológiák rendkívül magas terméseredményei miatt azonban nagy tápanyagmennyiséggel kell a technológiában tervezni, melyeket már csak megosztott kezelésekkel, folyamatos ellátással alkalmazunk.

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!