Dinnyefélék tápanyagellátásának általános jellemzői

A dinnye termesztésében is jelentős technológiai előrelépés történt. Az öntözéssel, a korszerű fajták terjedésével a hozamok jelentősen nőttek, többszörösei a hagyományos termesztésben jellemzőeknek. A termesztési költségek növekedése is megköveteli a nagyobb, de kifogástalan minőségű terméseredményeket. Nemzetközi viszonylatban a gazdaságosság határát a szakemberek egyre inkább az 50 t/ha mennyiségre teszik. A gyakran 20 t/ha alatti, igaz inkább kisebb gyümölcsű korai termesztésben jellemző termésátlaggal nehéz piaci versenyben maradni.

Az intenzív termesztésben a magas terméseredmények mellett minőség megtartása, javítása érdekében korszerű táplálást kell végezni. A sárga és görögdinnye tápanyagfelvétele jelentősen különbözik, aminek a hagyományos, extenzív termesztésben még nem tulajdonítottunk jelentőséget. A rendszeres öntözéssel elérhető magas hozamok megfelelő minőségének elérése azonban ráirányította a figyelmet a különbségekre. Ennek megfelelően a tápanyagellátás részleteit tekintve a két növényt külön kell kezelni.

Tápanyagfelvétel, táplálkozási zavarok a sárga és görögdinnyénél

 

Nitrogén ellátása az intenzív gyökeresedés után, majd az első termések kötése utáni hajtásrendszer fejlettség, tömeg határozza meg virágzást, kötődést, a termésfejlődés minőségét.

Hiányában az idősebb levelek sárgulnak, a virágzás erős, a terméskötés gyenge. A termések mérete kicsi. A rossz nitrogén ellátásnál fejletlen indák gyéren virágoznak, az első termésék kötése után a növény a következő virágokat elrúgja, vagy torz, fejletlen, értéktelen termések fejlődnek.

Nitrogén túladagolás a vegetatív túlsúly növény-egészségügyi kockázata mellett a termésszín és íz jelentős romlásával is jár. Erős öntözéskor és alacsony K szintnél már kis adagú N trágyázás is minőségrontó, míg megfelelő K adaggal nagyadagú N is kedvező termésnövelő hatással van. Intenzív öntözés esetén pedig az utóbbit kell alkalmazni.

 

Nitrogén hiányában: erős virágzás, de gyenge terméskötés, apró, gyenge minőségű termések lesznek.

Nitrogén túladagolás esetén: vegetatív túlsúly, érzékeny és betegségre fogékony állomány, a termés színe, íze és a szállíthatóság jelentősen romlik, megfelelő K ellátásnál nagyobb adagú N is kedvező termésnövelő hatással van, még intenzív öntözés esetén is.

 

Foszfor hiánya főként a fiatal, erőteljesen növekedő növényeken jelentkezik, jelentkezhet. A levél sötét, merev, a lemez a levél színe felé kanalasodik, és fokozatosan elszárad. A kiültetéskor kiadott foszfor dús starter műtrágyázás megelőzi a gyökérzet nyálkásodását.

Káliumra mindkét dinnyefaj igényes. Intenzíven öntözött termesztésben fokozottan jelentkezik a szerepe a kedvezően gyors érésütem, és a termésminőség, elsősorban hússzín és cukortartalom biztosításában. Az öntözéssel javuló nitrogénszolgáltatás hatására ugyanis a felvehető kálium aránya csökken a talajban, pótlásával a jó minőséget alapozzuk meg. Hiánya a levélnyél sárgulásával, a levél barnás színeződésével jár. A besüppedő erek mentén a levéllemez zöld marad, az érközök kivilágosodnak. A levélszél elszárad. A termés hússzíne jellegtelen, cukortartalma alacsony, vízízű.

Kalcium hiány okozza a fiatal levelek érzékenységét. A levélnyél elszárad a lemez, az egyébként hullámos levélszél fogazott. A hajtáscsúcs, az uborkánál tapasztaltakhoz hasonlóan, elszárad. A termés csúcsrothadásával is találkozunk.

Sárgadinnye általános jellemzők

 

A sárgadinnye tápanyagigénye nagy, és magasabb tápanyag, kiemelhetően a kálium felvételével jelentősen eltér a görögdinnyéétől. A hibrid fajták tápanyag és vízigénye magasabb. A növényben található tápelemek mennyiségét a bevezető táblázata foglalja össze, melyben látható, hogy a több tápelemből, makro és mikroelemből nagyobb a sárgadinnye felvétele. A jó ellátással növényenként 4-5 termés kötődése és kinevelése biztosított. Ezzel sárgadinnyében már 6.000 tő/ha állományban 40-60 t/ha hozam érhető el.

A tápanyagvizsgálat szerint a tenyészidőben felvett tápanyag mennyiség az érésig minden tápelemből nő, és különösen a palántázás után egy hónappal emelkedik ugrásszerűen. A teljes tenyészidőben felvett tápelemek mennyisége 151 kg N, 58 kg P2O5 és 385 kg K2O hatóanyag 56 t terméshez. A vizsgálatban így az 1 tonna termésre jutó N 2,7 kg, P2O5 1 kg és K2O 6,9 kg volt.

Tápanyagból 1 t termés megneveléséhez közepes ellátottságnál átlagosan 2,0 kg N, 0,8 kg P2O5 és 4,0-4,6 kg K2O hatóanyag szükséges. Intenzív körülmények között, és hajtatásban is nagyobb tápanyag igénnyel, 3,3-4,0 kg N, 1,2-2 kg P2O5 és 6-7 kg K2O hatóanyagot számolva kell tervezni.

A termés növekedéséig gyakorlatban a görögdinnyééhez hasonló tápanyag igénnyel számolhatunk, de az érés kálium igénye sokkal magasabb, melyet feltétlenül figyelembe kell venni a technológiában.

Nagyon fontos a gyökérzet és indanövekedéshez szükséges jó indító ellátás, mely a nagy termés megalapozója. A hajtásnövekedést a N és P ellátottság határozzák meg. A termés növekedésétől a kálium igény ugrásszerűen emelkedik, ezért a jó szállíthatóság, a jó szín és íz anyag eléréséhez emelt szintű kálium ellátást kell alkalmazni.

A tápanyagigényt a hajtáserősség is befolyásolja. Az igen rövid indájú, 30-50 cm-es fajtáknál a közepes növekedésű, 50-150 cm-esek több tápanyagot igényelnek. A legnagyobb tápanyagigénnyel pedig az erős növekedésű, 150-300 cm-es hajtású fajtáknál kell számolni. A növekedési típus elsősorban a N igényt határozza meg, de kisebb mértékben a többi tápelem, elsősorban K és P mennyiségét is növelni kell.

A termesztési gyakorlatban jellemző tápanyaghiány tünetek és okai a sárgadinnyében:

  • Világosabb a növény, virágelrúgás jellemző, hajtásai elvékonyodnak, a hajtásnövekedés leáll – oka induláskor alacsony tápanyag-ellátása, nitrogén hiány
  • A hajtáscsúcs és a fiatal levelek kivilágosodnak - általános tápanyag, főként mikroelem hiány
  • A termések kicsik, elaprósodnak, nem fajtára jellemző alakúak (pl.: körte, félgömb alakú), rossz a termés színe, ízetlen, gyenge minőségű- hiány miatt túlzott a terhelés, túlzott nitrogén mennyiség

A minőségromlást, az élettani következmények, a környezeti és biológiai problémák is fokozzák: talaj levegőtlensége (túlöntözés, talajtömörödés), gyökérpusztulás, gyökérközeg alacsony hőmérséklete, vízhiány, túltrágyázás, a növények túlterhelése.

Ha a nitrogén kálium aránya felborul a vegetatív túlsúly miatt a növény betegségekre fogékony, érzékeny lesz, a termés későn érik, deformált, vastaghéjú, halvány hússzínű, íztelen lehet.

 

Görögdinnye általános jellemzők

 

Korábban a sárga és görögdinnye trágyázását hasonló tápanyag mennyiségek felhasználásával végezték. Azonban a két növényfaj tápanyagigénye között jelentős eltérés van, a tápanyagellátást is ennek megfelelően célszerű végezni A görögdinnyénél is terjedő intenzív termesztési móddal, a fóliatakarásos, tápoldatos csepegtetett termesztéssel a hozamok növekedtek és a tápanyag utánpótlás nagyobb súlyt kap. Az öntözéssel, mint minden kertészeti kultúrában, a tápoldatos termesztés lehetősége is adva van. Ezzel a görögdinnye tápanyag-utánpótlása egészében megváltozott a hagyományos technológiához viszonyítva.

A görögdinnye a két dinnyefaj közül az extenzívebb, külterjesebb növény. Erősebb gyökérzete jobb víz és tápanyaggyűjtő, de az intenzív fajták sokkal igényesebbek. Sótűrő képessége jobb a sárgadinnyéénél és általában ellenállóbb, szárazságtűrőbb. Mindez azt jelenti, hogy egyes évjáratokban jobb termésátlag is elérhető gyengébb körülmények között, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy intenzív fajtáknál ez ritkán fordul elő. Éppen ezek a rosszabb körülmények okozzák, hogy a hozamok gyakran olyan alacsonyak.

Intenzív termesztésben a hibrid görögdinnye fajták tápanyagigényes és vízigényesek. Öntözött technológiában magasabb hozamokkal, a tápanyagigény valamivel magasabb. A felvétel dinamikája a sárgadinnyéhez hasonlóan a virágzásig nagyon erős. Az első hajtásnövekedéskor csekély N többletet, míg termésérés idejére a K aránynövekedést kell biztosítani.

 

  • Kiültetéskor gyakori jelenség a gyökérvesztés, gyökérnyálkásodás. Fő oka a foszfor és más tápelemek hiánya, amit a hideg talajból a növények nehezen vesznek fel. Hideg talajon törekedjünk a maximálisan kedvező ellátásra. Ebben az időszakban a növényeket luxus ellátásban kell részesíteni. A gyökérvesztés késlelteti a növények növekedését, kedvezőtlenül hat a koraiságra és a terméseredményre egyaránt.
  • Az inda növekedéskor nitrogén túlsúlyos a tápanyagfelvétel, de különösen az oltott dinnyénél kell a nitrogén túladagolással vigyázni.
  • Gyenge indával az első termések kötése után a növény legyengül, a többi termés deformálódik, vagy azokat a növény elrúgja.
  • A termések növekedésének második felében a kálium felvétele ugrásszerűen megnő.
  • Gyenge kálium ellátás esetén a terméshús színe gyenge, a héj vastag marad, a gyümölcs ízetlen.

Az a korábban sűrűn hallott vélemény, hogy az öntözés elrontja a dinnye minőségét, elsősorban a helytelen tápanyagellátás következménye volt. A gyenge minőség tehát a "tápanyag hibának", nem az öntözésnek volt köszönhető. A káliumtúlsúlyos tápoldatozás, vagy az öntözés előtti káliumtúlsúlyos szilárd műtrágyázás garantálja a jó minőséget, színben és ízben is, a vékony, de erős héjképződést és ezzel a jó szállíthatóságot.

A tápelemek mennyiségi ellátásán túl fontos a tápelem arányok pontos betartása. A helytelen tápelem arányok súlyos tápelem felvételi zavarokhoz vezetnek. A Rosier technológia garantálja a harmonikus tápelem arányokat és ellátást.

Az oltott palántáról nevelt dinnye tápanyag utánpótlása jelentősen eltér a hagyományostól. A megszokott műtrágyázás az oltott állományoknál nem várt káros következményekkel jár, ezért az oltott dinnye termesztése esetén az oltott dinnye tápanyagellátási programot célszerű használni.

A hazai termésátlagok nagy szórást mutatnak termőtájon belül, és térségek között is. A nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő 100 t/ha feletti üzemi átlagok mellett gyakran csak 15-20 t/ha körül vannak. Messze nem érik el a fajták gazdasági termőképességét. Bizonyítja mindezt, hogy jó adottságú talajon, jól beállott területen öntözés nélkül is termelhető 30-40 t/ha. Öntözéssel pedig ennél is sokkal több. Görögdinnyében 2-3 kötés is kinevelhető a jó víz és tápanyagellátással. Két db 7 kilogrammos terméssel a 3500 töves állomány termése közel 50 t/ha, három db-bal pedig 74 t/ha termésmennyiséget jelent.

A görögdinnye átlagos évre érvényes 350 mm vízigénye mellett a növények napi vízfogyasztása elérheti a 6-10 litert (400-700 l/tenyészidő).

A hozamokat a ténylegesen elért és elérhető szinten kell tervezni.

Kertészeti Növények Komplett Tápanyagellátása
Zöldségnövnyek hiánybetegségei... könyv
Rosier műtrágya családok
Fosfitex