Gyümölcsösök fenntartó trágyázásának általános jellemzői

Alaptrágyázás, mésztrágyázás

 

A talajtípustól és szerves trágyázástól függően végezzük az alaptrágyázást. Az időpont megválasztásánál az általános elvek érvényesek. Egyszeri N adag legfeljebb 50-60 kg/ha hatóanyag legyen. A szerves trágya hatóanyag mennyiségét az alaptrágyázásnál kell beszámítani. A helyes gazdálkodási gyakorlat kijuttatásra vonatkozó előírásait be kell tartani. Az őszi nitrogénkezelések korlátozását, azt hogy hóra, fagyott, vagy vízállásos és vízzel telített területre műtrágyát szórni tilos, nem csak a támogatásos ültetvényeknél, hanem minden esetben célszerű betartani.

Az ültetvények mésztrágyázását a 0-40 cm talajrétegre, a szántóföldi talajvizsgálat adatai alapján végezhetjük el. Az Y1 értékkel (hidrolitos aciditás) számított mennyiséget a kötöttség szerinti faktorral kell szorozni, hogy a nagyobb talajtömeg kezelése hatékony mennyiségű legyen a felhasznált adag.

Mésztrágya adagok számítása ültetvények mésztrágyázásához; CaCO3 t/ha hatóanyag (MÉM NAK, 1981 nyomán)

Kötöttség

KA

pH (KCl)

pH (KCl) 5,6-6,0 mellett az y1

<5

4-8

8-12

12-16

<38

1,0

0,4-0,6

1,0

1,5

38-50

1,5

0,4-0,6

1,5

2,0

50<

1,5

1,0

1,5

2,0

Ültetvények mésztrágyázásához javasolt mészfaktorok az Arany-féle kötöttség szerint

< 30 KA

30-37 KA

37-42 KA

42-50 KA

KA 50 <

0,53

0,76

1,05

1,35

1,5

Fejtrágyázás

 

A tápanyag megosztás az ültetvényekben is több előnye miatt indokolt. A folyamatos ellátás, a fejlődés irányítása, illetve a tényleges állapothoz igazítás mind meghatározó tényezők lehetnek. A tápanyag megosztással a hasznosulás javítása, a tápanyag veszteség csökkenése és a szabályozottság javulása gazdaságosabbá teszi a tápanyagellátást és ezzel a termesztést is.

Nem öntözött, vagy felső öntözésű ültetvényben szilárd kijuttatású fejtrágyázást végezzünk a tápanyag megosztására. Az intenzív növekedési szakaszban a szilárd formában adott komplex műtrágyák jól hasznosulnak, komplett ellátást biztosítanak és optimális összetétellel egymenetes kezeléssel a legegyenletesebb eloszlást biztosítjuk. Az intenzív növekedés és rügydifferenciálódás időszakában a nitrogén dús műtrágya adható, majd kisebb mennyiségű nitrogén és kálium a terméséréshez, termés minőséghez.

A fejtrágyázás teszi lehetővé a növekedéssel, terméskötődéssel, a tavaszi fagykárral, a fák terhelésével összhangban történő okszerű tápanyagellátást.

Alacsony termésű évben, fagykár, tavaszi fagy, stb. esetén, az alaptrágya mennyiségén túl csak minimális, kondíciót fenntartó komplex trágyázásra van szükség. Alaptrágyázás után csak a ténylegesen szükséges mennyiség kijuttatása szükséges. A kritikus pont a nitrogén túladagolásból, a vegetatív túlsúly kialakulásából adódhat, hiszen a terméstömeg hiányában a felhasznált tápanyag mennyisége jelentősen csökken mely így a vesszőnövekedést serkenti. A N túladagolás rendkívül káros a vegetatív túlsúly, a fattyúvesszők képződése miatt. A fattyakkal egyes gyümölcsfajok, illetve koronaformák olyan mértékben változhatnak, melynek visszaállítása komoly feladatot jelent. Ezért a terhelést figyelve, kritikus esetben a zöld munkákat kell sokkal komolyabban venni a korona védelmében. Ilyen évjáratnál a növekedés kézben tartása, a jobb berakodás és a vesszők jó beérése a cél.

Erős terhelésű évben a jó minőségű termés tápanyagszükségletét, valamint a fák kondíciójának megtartását lényegesen nagyobb mennyiségű tápanyag elégíti ki. Nagyon fontos a magas K és N igény harmonikus kielégítése. A terméstömeg tápanyag felhasználásával egyidőben megkezdődik a következő év termőrügyeinek kialakulása is, valamint folyamatos a vesszők fejlődése.

A rügydifferenciálódás hiányos táplálás esetén nem megfelelő, ami a következő év termésmennyiségének korlátozója is lehet. A következő évben a kevés kötődőképes termőrügy miatta a fa "kihagy".

Amennyiben a vegetatív részek, vesszők és rügyek későn, vagy egyáltalán nem érnek be, fagyérzékenyek lesznek a kemény téli fagyokkal szemben. A következő évben a tartalék tápanyag hiányában az indulás lassabb, a berakódás rosszabb, tehát többszörös hátrányba kerül az állomány. Egy rosszul táplált esztendő tehát tönkre teheti több év eredményét is.

A terhelésnek megfelelő többlet tápanyag megfelelő biztosításával a termés fokozott tápanyagelvonása után sem lesznek a vesszők, fejlődő rügyek tápanyaghiányosak. A vesszők, rügyek beérése a télállóságban nyilvánul majd meg. A fák tartalék képzése megfelelő, ezért a tavaszi indulásuk zökkenőmentesebb, gyorsabb. A megfelelő berakódás, a megfelelő virágképződéssel a termés potenciál jó. A fák általános kondíciója hosszú távon jelent termesztési biztonságot.

Tápoldatozás

 

A gyümölcsösök teljesítményét döntően meghatározó tényező a víz, az öntözés. A fák életműködéséhez, tápanyagforgalmához a természetes csapadék már évek óta nem elegendő. Sajnos éppen a kritikus szakasz, a hajtásnövekedés, termésnövekedés és rügydifferenciálódás a legmelegebb, legaszályosabb időszakra esik. A tápoldattal történő kijuttatás a sorközben takart, gyepesített ültetvényekben különösen indokolt, hiszen a szilárd kijuttatású műtrágyák bedolgozása nem megoldható.

Az öntözés, a növény vízigényének kielégítésére és tápanyag utánpótlásra jó lehetőség a tápoldatozással. Érdemes ezt a lehetőséget a gyümölcstermesztésben is kihasználni. A tápoldatozással a tenyészidőszakban a tápanyag mennyiség egy részét, a körülmények ismeretében a leghatékonyabban, és a legcélszerűbben lehet felhasználni, vagy megtakarítani. A korszerű, folyamatosan működő öntözőrendszerek, csepegtető, és mikroszórófejes, alkalmasak tápoldatozással megfelelő szinten tartani a vízben oldott tápanyag mennyiségét a gyökérzónában.

Lényeges, hogy a tápoldatozásnak jól átgondolt rendszere legyen. A szakszerű tápoldatozással a fejtrágyázásnál írottak még pontosabban, még eredményesebben megvalósíthatók Ha elkezdjük, célszerű az öntözési igénnyel összhangban a tápanyag-utánpótlást is folyamatossá tenni. Egy-két tápoldatozás nem elfogadható megoldás, különösen csepegtető öntözésnél, ha rendszeres csepegtetés hiányában a gyökérhagyma ki sem alakult. mikroszórós öntözéssel kiegészítő tápoldatozást már nagyobb eredménnyel végezhetünk. A tápoldatozást az öntözésekkel, a szükséges öntözési fordulóban, vagy csökkentett vízadaggal, csak a műtrágya kijuttatáshoz végezhetjük például kimosódás ellen.

A tápoldatozás fő időszaka április vége és július vége között van, de a szüret előtti minőségjavító tápoldatozást kedvező hatásai miatt szintén érdemes elvégezni. A fánkénti vízfogyasztás ad alapot a tápoldatozás, illetve öntözés vízigényéhez. A rendszeres tápoldatozásnál célszerű a kijuttatandó műtrágyát alacsony töménységgel folyamatosan adagolni. Kisebb vizigényű, csapadékos ciklusban a szükséges mennyiséget kevés vízzel nagyobb töménységben juttatjuk ki. Homoktalajokon indokoltabb a művelet kivitelezése a nagy adagú, a tápanyagot kimosó csapadék után.

A tápanyag adagok hektárra vetítve a heti 25-70 kg műtrágya mennyiséget érjék el az alaptrágyázás, ellátottság és terhelés függvényében.

A termő fák tápoldatos termesztésekor alaptrágyázás nélkül a virágzás végéig hetente 10-15 g/fa komplex, harmonikus (N/K=1:1), foszfor gazdag (1:1-2:1) tápoldat összetétel szükséges. A Ca adagolás már ebben az időszakban fontos.

Virágzás után július végéig a termő fák igénye hetenként 24-28 g/fa. Az alaptrágyázás, illetve talaj tápanyagtartalomtól függően kell a tápelem arányokat meghatározni. Harmonikus talaj tápanyag ellátottságnál az oldat NPK aránya 1:0,3:1-1,5 legyen. A július vége után augusztusban kijuttatott tápanyag már abban az évben nem hasznosul, tartalékként raktározódik a fában, de ennek a tavaszi indulásnál jelentősége van, különösen nagy terhelésű években. Ugyanez a szerepe a szüret után, karbamidos komplex műtrágyával végzett lombtrágyázásnak is.

Lombtrágyázás

 

A gyümölcstermesztésben a nagyobb lombfelület miatt is kiemelt jelentőséget tulajdonítsunk a lombtrágyázásnak. A fiatal állományok, illetve erős terhelésben lévő fák sokkal kitettebbek a környezeti hatásoknak, ezért a lombot erősítő, ellenálló képességet javító lombkezelések jelentősége nagyobb. A növényvédelmi munkákkal együtt 7-10 naponként a lombtrágyázás végrehajtható és a fejlődési fázishoz, körülményekhez igazítható hatású, illetve összetételű készítményekkel végezhető el.

A komplett lombtrágyákból folyamatos kezelés esetén az adag 3-5 kg/ha a nagyobb lémennyiségnél 0,5 %, kisebb lémennyiségnél 1,0 % körüli töménységgel. Természetesen a töménységet a permetezés perzselő hatásának körülményeit figyelembe véve célszerű alakítani.

A 0,5-1,0 % töménységű Mórasol komplex lombtrágya oldatok és Smaragd Extra biológiailag aktív lombtrágyák kipermetezése, eleget tesz a harmonikus tápanyag kiegészítés elvárásainak, szabályainak. Különösen a mikroelemek jó hasznosulását kell kiemelni a fák esetében, melyek a tenyészidőszak elején, majd a nyári intenzív növekedés végén, korai gyümölcsöknél a szüret után épülnek be gyorsabban a növény szervezetébe.

A komplett lombtrágyázási programok, javaslatok az egyes kultúráknál fejlődéséhez igazodó komplett technológia részeiként szerepelnek.

Kertészeti Növények Komplett Tápanyagellátása
Zöldségnövnyek hiánybetegségei... könyv
Rosier műtrágya családok
Fosfitex