Héjasok komplett tápanyagellátása

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

A csoportba tartozó négy gyümölcsfaj, dió, gesztenye, mandula, mogyoró közül legjelentősebb a faállomány mintegy 85 %-át kitevő dió. A fák nagyobb részben szórványban találhatók. Igényük, botanikai jellemzőik és termesztési sajátosságaik eltérőek, csupán az általános magbél felhasználás módja miatt vesszük őket egy csoportba. A dió részben itt is eltér, mert faanyagáért is termeszthető.

Általános jellemzőik

A dió melegkedvelő, fagyérzékeny növény. Mélyrétegű, jó vízgazdálkodású és levegőzött, szerves anyagban gazdagabb talajt igényel. Az ennek megfelelő öntéstalajokon került sor a jelentősebb üzemi ültetvények telepítésére. Az egyetlen héjas gyümölcs, melyet üzemi méretű ültetvényeken több helyen is termesztenek. Termése a héjasokra általában jellemzően ingadozó, de 2-4 t/ha mennyiségű héjas, illetve 1-2 t/ha tisztított bél lehet.

A mandula valamikor a dió után a második héjas növény volt. Fagyérzékenysége miatt, valamint a szórványos fák, állományok kiesésével termesztése erősen visszaesett. Az amúgy rugalmas igényű faj rossz fagytűrése és korai fagyokkal szembeni érzékenysége miatt a termesztésből fokozatosan kiszorul. Termése fagyveszteség mentes évben 3-4 t/ha héjas gyümölcs lehet, ami 1,1-1,3 t/ha tisztított bél termést jelent.

A gesztenye (szelíd)kiegyenlített klímát, savanyú, mészmentes talajt igényel. A Dunán-túlon vannak üzemi ültetvények, de területe, telepítése igen csekély. Termése 1,5-2 t/ha lehet, de termésingadozása nagy.

A mogyoró őshonos növényünk, ugyanakkor a termeszthetősége kora tavaszi fagyérzékenység miatt vitatott. Üde, könnyen felmelegedő, jó levegő és vízgazdálkodású talajt igényel. Termése szintén ingadozó és nagyon függ a metszés szakszerűségétől. A tövek héjas termése 1-3 kg lehet, ami 0,7-1,5 kg tisztított termést jelent.

A héjasok egy tonna termésében lévő tápelemek; kg

Gyümölcsfaj

N

P2O5

K2O

CaO

Dió

5,41

0,65

8,18

1,55

Mandula

7,1

0,45

9,95

1,04

Gesztenye

6,4

0,52

3,67

1,2

Az egy tonna termés és ennek kineveléséhez tartozó növekmény hatóanyag igénye; kg/t

Gyümölcsfaj

N

P2O5

K2O

CaO

MgO

Dió

6-9

1,5-2,4

10-12

22

 

Mandula

8-10

1,2-1,5

12-14

15

2

Gesztenye

7-10

1,4

6

(15*)

 

*Megjegyzés: Csak extrém savanyú körülményeknél kell figyelembe venni.

A héjasok levelének kedvező tápelem tartalma, tartomány és standard; *

Gyümölcs

N

P

K

Ca

Mg

Dió mg/kg

2,4-3,2

2,8

0,17-0,25

0,21

1,7-2,5

2,1

1,5-2,5

2,0

0,5-0,8

0,65

Mandula %

2,2-2,5

 

0,1-0,3

 

1,4-1,8

 

1,8-2,2

 

0,2-0,3

 

Mogyoró %

2,2-2,5

 

0,1-0,2

 

0,5-1,4

 

 

 

 

 

*Megjegyzés: Mintavétel időszaka augusztus 15-30.

 A tápanyagszükséglet számítása levélvizsgálat alapján

A szükséges hatóanyag mennyisége= t/ha termésterv x kg/t fajlagos hatóanyagigény x (optimális levélellátottság négyzete/mért ellátottság négyzete).

Az ellátottság szerinti korrekció a tényleges tápanyagszükséglet megközelítésével teszi lehetővé az okszerű ellátás kivitelezést. Vizsgálati eredmények nélkül a növekedés jellemzőinek, valamint a reális várható hozam figyelembe vételével az általános hatóanyag szükségletet vegyük figyelembe.

Héjas gyümölcsök tápanyag szükséglete átlagos termésmennyiség esetén; kg/ha hatóanyag

Gyümölcsfaj

Termés, t/ha

N

P2O5

K2O

Dió

3-4 héjas)

55

35

110

Mandula

3-4 (héjas)

70

30

120

Gesztenye

1,5-2

60

30

80

 

A komplett tápanyagellátás kivitelezése

A héjas gyümölcsök tápanyagellátásában az általános szabályok érvényesek. Az árutermő ültetvények termesztéstechnológiája külterjes, extenzív, ez azonban erősen összefügg a termésbiztonság és termésmennyiség alacsony színvonalával is. A fa fejlődéséhez és a megfelelő gyümölcsmennyiség és minőséghez szükséges tápelemeket kell, illetve célszerű biztosítani a termesztés biztonságának növelése érdekében. A szerves trágyázás, illetve komplett műtrágyázás a jelentőségéhez viszonyítva elviselhető költséggel megoldható.

A telepítéskor harmonikus feltöltés, majd a nem termő években megfelelő kiegészítés szükséges. Külön tápanyag technológia az igen hasonló tápanyagszükséglet miatt nem indokolt. Amennyiben vizsgálatok nagyobb eltérést jeleznek, a megfelelő korrekció az alaptrágyázásnál érdemes alkalmazni.

A termő ültetvényekben a fenntartó trágyázást a termés mennyisége valamint a talaj és levélvizsgálat eredmények figyelembe vételével végezzük.

A termő ültetvények komplett tápanyagellátását a szokásos megosztással , alaptrágyázás, fejtrágyázás és lombtrágya kiegészítéssel célszerű végezni. Így a fagyás, vagy bármilyen más jelentős módosítást igénylő változás a tápanyagellátással követhető.

A termő héjas gyümölcsállomány komplett tápanyagellátása egy tenyészidőszakra

Időszak

Műtrágya

Dózisa, kg/ha

Kijuttatás, megjegyzés

Késő ősz, kora tavasz

Rosafert 5-6-30

250-350*

Fasorra, csurgó alatt bedolgozva.

A fejlődés alapvető ellátására.

Fakadás után

Rosafert 15-5-20

100-200

Ha nincsen fagykárosodás

Hajtás és termés növekedés alatt

Rosasol 23-7-23

4-5

Lombtrágyázás növényvédelemmel egy menetben.

Ammóniumnitrát

50-100

Talajtípus, növekedés és termés terhelés függvényében.

Termésérés kezdetén

Rosasol 3-5-40

4-5

Lombtrágyázás növényvédelemmel egy menetben.

*Megjegyzés: Szerves trágyázás évében, legalább 30t/ha adag esetén az alaptrágyázás elmaradhat.

Szabadföldi tápanyagmegosztás %-os nagyságrendje zöldségnövényeknél (TERBE, 2002)

Tenyészidő és tápanyagigény

Alaptrágya

Startertrágya

Fejtrágya

N

P

K

N

P

K

N

P

K

Hosszú, nagyigényű

0-10

80-90

45-50

20-30

0-10

25-30

70-80

0-10

25-30

Hosszú, kis igényű

0-10

80-90

50-100

40-50

0-10

25-50

40-50

0

25-50

Rövid, kis igényű

0-10

80-90

50-100

50-100

0-10

0-50

0-50

0

0

Szabadföldön egyszerre kiadható legnagyobb műtrágya adagok; kg/ha hatóanyag (TERBE, 2006)

Zöldségcsoport

Alaptrágya

Startertrágya

Fejtrágya

N

K2O

N

K2O

N

K2O

Sóra érzékenyek

50

200

50

100

50

100

Sóra közepes érzék.

80

250

50

120

50

120

Sóra nem érzékeny

100

300

50

150

80

150