A bizonytalanság éve?!

Dátum: 2023-01-18 13:06

2022 nem a mezőgazdaság és különösen nem a kertészeti termékekkel foglalkozók éve volt. Az év elején sem esett elég csapadék, aztán ezt megfejelte az aszály mely a Duna-Tisza közét és a Tiszántúlt is a kukorica esetén lenullázta sok esetben, a napraforgónál pedig a termett mennyiség a ráfordítási költségeket sem érte el.

A gyengébb termést a terményárak soha nem tapasztalt emelkedése korrigálta volna, főleg a Dunántúlon, ahol volt termés, de a gazdák egy jelentős része nem adta el, mert lesz ez még több is.

Aztán elindult a háború miatt blokkolt termény kiszállítása, s az árak visszaesése. 2022-ben 1,2 millió tonna búza, kukorica és napraforgó lépte át a magyar-ukrán határt vasúton, melynek 80%-a magyar piacon kötött ki. Az összes magyarországi terménykereskedelemmel foglalkozó vállalkozás forgalmazott ukrán terményeket. S a kukorica esetében a december közepéig érkezett ukrán terménynek, azért mert az még 2021-es évben termet, a toxin tartalma is lényegesen alacsonyabb volt, mint a magyar 2022-es terménynek.

Az ára pedig az import megindulásakor 70 ezer Ft tonnánként, a magyar ár majdnem fele. Többek között ez és a világpiaci árak esése is oda vezetett, hogy azok a termelők, akik nem adták el az elején a terményeiket, most ülnek a készleten, tárolják és rosszabb esetben nincs miből elindítani az idei évet.

A zöldség gyümölcs szőlő termesztést az idei évi aszály legalább annyira sújtotta mint a szántóföldi termesztést, de azzal a kitétellel, hogy a következő évi rügydifferenciálódás is sérült a szárazság és a meleg miatt, a decemberi és januári időjárásban pedig a rügyek kezdtek megduzzadni, a mogyoró virágzása elindult, s ha jön egy erősebb lehűlés, akkor akár az egész idei termés is oda lehet.

Az öntözött területeknél a sekélyebb kutak elapadtak, a rezsi csökkentés csökkentése miatt pedig a nagyobb termelők öntözésre fordított áram díja sokszorosára nőt, a kisebb termelőké „csak duplázódott”!

A kertészeti termékek ára nem tartott lépést a szántóföldi terményekkel, s a termelők egyre nagyobb felületen hagyják abba, A burgonya vetésterülete gyakorlatilag megfeleződött s a szerkezete is eltolódott a korai felszedésű irányába. Január végére a magyar burgonya elfogy, már csak importból lehet kielégíteni az igényeket. De nem csak a burgonyára igaz ez a felállás. Az okok pedig számosak.

A műtrágyák ára a háromszorosára nőt, a vetőmagvak, növényvédő szerek 20-40%-kal kerültek többe, a művelési költségek, a gépek és gép üzemeltetési költségek sokszor duplázódtak, az üzemanyag, a villamos energia költségei is akár többszörösére is nőhettek, s az állandósult munkaerő hiány mellett annak költségei is jelentősen nőttek.

A fiatalok közül pedig egyre kevésbé akarják szüleik, nagy szüleik munkáját folytatni, még akkor sem, ha kész gazdaságokat tudnának átvenni. Olyan pedig aki nem ilyen gazdaságot venne át és maga kívánna gazdálkodásba fogni, az szinte reménytelen a magas beruházási tőkeigény miatt.

Az adminisztrációs terhek az idei évre elvileg csökkentek, mert az elektromos permetezési napló mellett a papír alaput is elfogadják, de 2024 január 1-től január 31-ig köteles minden termelő az előző évi permetezési naplót a NÉBIH felületén rögzíteni. Ebből következik, hogy érdemesebb már 2023-ban is mindent a NÉBIH online felületén vezetni, így az elektronikus adatszolgáltatást a NÉBIH e-Gazdálkodási napló folyamatos vezetésével lehet teljesíteni. Ehhez ügyfélkapus azonosítás szükséges. S íróasztal mellett ez nagyon egyszerű, de több kistermelő, és több idősebb termelő is ezért fogja a romló jövedelmezőség mellett abbahagyni a termelést.

HA írásomat hasznosnak találta kérem ossza meg ismerőseivel akiket szintén érinthet ez a probléma.

Folytatás következik az idei kilátásokról hamarosan

Knipf Róbert növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási mérnök