Pázsit, gyep

A döntően fűfélékből álló összefüggő növénytakarót nevezzük gyepnek, vagy pázsitnak. A két növénytakaró között valós különbségek vannak, de sokszor nem dönthwető el, nem is létfontosságú eldönteni melyikről van szó.

Pázsitnak az elsősorban dekoratív, finomabb fűfélékből álló, kifejezetten díszítő értéke miatt fenntartott fövesített felületet nevezhetjük. Lényege az összefüggő, száp látványt nyújtó, egyenletes színű és folyamatosan újuló állomány létrejötte.

Gyepnek az elenállóbb, erősebb gyökérzetű, gyakran tarackos fűféléket, de más kétszikű növényeket is tartalmazó, valamilyen sport, vagy szabadidős használatra füvesített állományt nevezhetjük. Az állatok takarmányozására fűfélékkel telepített állományt is gyepnek, takarmány gyepnek nevezzük és a gyep ápolását, művelését, megújítását összefoglalóan gyepgazdálkodásnak. Ez azonban már a növénytermesztés témakörébe és nem dísznövény kategóriához tartozik.

A pázsit és gyepek ápolásával kapcsolatos alapkérdéséek:

• A pázsitok és gyepeknél az ápolás két meghatározó kategóriája a díszítő érték és tartósság. A pázsitnak, mint a finomabb alkotókból álló borításnak a díszítést, a sport, szabadidős, stb. célokat szolgáló gyepeknél a tartósság, a megújulás szerepelhet elsőként.

• A kertek, parkok pázsitja és a sportgyepek általában sekélyen gyökerezők, ezért erős, jó tűrőképességű felület csak egyenletes, folyamatos víz és tápanyagellátás mellett, és megfelelő ápolással alakítható ki.

• Egyoldalú és nagyadagú nitrogéntrágyázással „túlszeretett” gyepek legyengülnek, kiritkulnak, ezért csak komplett tápanyag ellátást javasolunk.

• Az egyenetlen talajfoltokon sárguló, kipusztuló pázsit az egész terület díszítő értékét lerontja, értékét csökkenti, ezért ezeket a részeket külön kezelésben kell részesíteni.

• A pázsit minőségét a jó talaj biztosításával, a jó előkészítéssel is meg kell alapozni.Azaz mint minden kultúrnövénynek, a pázsitnak is tiszta termőtalaj szükséges, ami gondos ápolás mellet sekélyebb rétegű is lehet, mint amire például konyhakerti növényeinknek szüksége van. A gyökerek és a növények fejlődéséhez, valamint az öntözés miatt is jó szerkezetet, megfelelő tápanyag ellátást kell biztosítani.
• Szilárd műtrágyázással, vagy akár tápoldatozással a pázsitok, gyepek tápanyag karbantartása nem jelent nehézséget.

Pázsit és gyep vízigénye, öntözése

A természetes csapadék mennyisége, térbeli és időbeli eloszlása csak ritkán felel meg a növény igényének. Amennyiben a szükséges víz természetes csapadék illetve a talaj vízkészlete alapján nem áll rendelkezésre, a hiányt öntözéssel pótoljuk. A gyep vízigénye a mikroklíma, a fajtaösszetétel, a talaj és a környezeti tényezőkön túlmenően, döntően a hőmérséklettől függ.
A gyepfelület összes vízigénye ezek figyelembevételével 1-7 liter/m2/nap. Az öntözés, tápoldatozás vízadagját a csapadék mennyiségének figyelembe vételével állítjuk be. Általánosságban a ritkább időszakonkénti, de nagyobb
adagú öntözés javasolható. A homokos, lazább talajokon természetesen gyakrabban kell öntözni, mint a kötöttebb talajokon. A gyakori, kis vízadagokkal történő öntözéssel veszélye, hogy a gyökerek a kitettebb felső zónában fejlődnek. A pázsit frissítő öntözését mindig csak egészen kis vízadaggal célszerű végezni, az előzőekben vázolt probléma elkerülése érdekében.

Pázsit, gyep vízigénye a hőmérséklet függvényében

Az öntözést költsége, a környezet kímélése miatt is célszerűen optimalizálni. Ebben segíthet a magasabb színvonalú öntözési technika,
az öntözés helyes időpontjának megválasztása napnyugta után, a szórófejek helyes beállítása, a megfelelő átfedések, szélcsendben
történő öntözés.

Tápanyagellátás általános szempontjai

A trágyázási időpontok, illetve a gyakoriság száma a körülményektől függ. Az intenzíven ápolt pázsitot márciustól folyamatos tápanyagellátásban részesítjük. Az első trágyázás tulajdonképpen egy feltöltés a pázsit telepítése előtt. A későbbiekben az őszi, vagy kora tavaszi első kezelés a pázsit regenerációját segíti elő. Kötött talajon inkább az őszi, homokon viszont
a tavaszi alapkezelés javasolható.
A pázsit növekedése során az öntözéssel összehangolt kezeléseket célszerű alkalmazni. A lassított hatású Rosafert műtrágya biztonsággal ad egyenletes, folyamatos és veszteség nélküli ellátást, hiszen nem mosódik ki könnyen öntözéssel, csapadékkal.
A viszonylag alacsonyan tartott foszforszint jelentősége a generatív folyamat, a virágzás és kalászképzés csökkentését, elhúzódását célozza, és a magasabb nitrogén szinttel az állomány vegetatívabb marad. A tápanyag és vízellátás túlzásai a legyengülés és betegségek miatti foltos kipusztulás okai.
A júniustól augusztusig terjedő időszakban magas a pázsit és gyep tápanyagigénye, és természetesen vízigénye is. A környezet megóvásán túl legfőbb célunk a jó minőséget jelentő sűrű és terhelhető gyep kialakítása, megőrzése. Ez előfeltétele a nyári kitettség és az ősz, tél kedvező átvészelésének is. Utolsó trágyázásukat augusztus vége, szeptember elejéig kapják a területek. Szeptember közepétől magas nitrogén tartalmú trágyával már nem trágyázunk.
Október végétől juttathatjuk ki a késő őszi alaptrágyát, amely a télen is terhelésnek, játéknak kitett területeken, pályákon elengedhetetlen.

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!