Szamóca

A legismertebb és legnépszerűbb bogyós gyümölcs világviszonylatban is. Termőterülete a ribiszkékének ugyan csak több mint fele, de termése szem előtt van, hiszen zömében friss fogyasztásra korán piacra kerül. Az első gyümölcsök között van, mert a zöldségnövényekhez hasonlóan hajtatot termesztése is jelentős. Kézimunka igényessége miatt kisüzemi termesztése jellemző.

Táplálkozási jelentősége a korai vitaminforrás, gazdag íz és zamatanyagai miatt is nagy. Ásványi anyagai között a kálium, kalcium, foszfor, magnézium és vas is jelentős. Termésénk 100 grammjában káliumból 145 mg, kalciumból 28 mg, magnéziumból 10-18, nátriumból 4 mg, foszforból 35 mg, mikroelemek közül pdig 0,3 mg vas, 0,03 mg réz, 0,06 mg cink, valmint 0,24 mg mangán van.

Kevés cukrot tartalmaz, de energiatartalma alacsony. Fehérjéből 0,9-1 g, szénhidrátból összesen 7-8,6 g és rostból 0,8-1,7 g van 100 g termésében. Táplálkozás élettanilag kedvező, szerves sav, 30 mikrogramm B1-, 70 B2-vitamin, 0,6 biotin tertalom jellemző 100 g termésben. Magas C-vitamin tartalma, 40-100 mg, 0,3 mg niacin, 1,2 mg E-vitamin és 0,06 mg B6 vitamin van 100g termésben.

A természetgyógyászatban elsősorban tisztító hatása miatt javasolják a fogyasztását.

Általában öntözött, kevés kivétellel intenzívnek mondható technológiával termesztik. Évelő növény, de termesztése intenzív körülmények között egyéves technológiával, tápoldatozással történik. Hajtatásban konténeres, termesztő paplanos, termesztő vályús változatai ia terjednek. Szabadföldön bakhátas, fóliatakarásos ágyásokban nevelik a korszerű ültetvényekben.

Tápanyagellátás általános szempontjai

Talajigénye vad növényként igen tág határokkal jellemezhető, szélesebb kémhatás tartományt elvisel. Árutermesztéséhez azonban jó körülményeket, gyengén savanyú kémhatást, alacscony sótartalmat, levegőzött, jó vízgazdálkodású talajt igényel. Sekélyen elhelyezkedő bojtos gyökérzete a levegőtlenségre nagyon érzékeny. A sárgulás másik gyakori oka a magas mésztartalom lehet.

Fajlagos tápanyagigénye gyengén kálium túlsúlyos. Egy tonna termésre vetítve 6 kkg N, 1,6 kg P2O5 és 7 kg K2O hatóanyaggal számolhatunk a tápanyagellátásban. A termésmennyiség és növényfejlődés szempontjából meghatározó a jó nitrogén ellátás. A nitrogén túladagolás azonban súlyos minőségromlás, növényegészségügyi következmények, táplálkozási zavarok okozója lehet. A kálium szerepe a gyümölcs minőségének alakulásában döntő.

A tápanyagellátás szerepe két ciklusban meghatározó. Az első, kihajtástól termésérésig, az adott termő évre hat erősebben. A szüret utáni rövid nyugalmat követően a tő erősödéséhez, elágazásokhoz, illetve kléső ősszel a rügydifferenciálódáshoz vesz fel ismét intenzívebban tápanyagot a növény. A nagy mennyiségű tápanyag raktározása a gyökértörzsben és gyökerekben történik. A egyéves nyári ültetésnél termesztésben természetesen a palánta kondiciója, majd a gyökeresedési időszak indítása és a tavaszi folyamatos ellátás a tápanyag technológia menete.

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!