Torma

Torma

A torma évelő lágyszárú zöldségnövényünk, melynek jellegzetesen csípős ízanyagokat tartalmazó megvastagodott, földben fejlődő szárát fogyasztjuk. Termesztése napjainkra 1400 ha-ra tehető és jellegzetesen az Észak-keleti országrészre koncentrálóódik az üzemi szintű termesztés. termesztés kezdete is Debrecen környékén indult el. Házikertben is népszerű növény. Elsősorban fűszernövényként használjuk, illetve fogysztjuk elsősorban húsok mellé. Frissen már alig kerül az asztalra, de reszelt savanyított tormaként, valamint keverékként a mai napig nagyon népszerű és valamilyen szinten hungarikumnak is tekinthető növény.Sokszor ízesítőként kerül más savanyúságokhoz, ételekhez, illetve krémekként is forgalomba kerül tisztán, vagy keverve például majonézzel.

Termesztése valamikor jellegzetes házikerti növényként is jellemző volt, nagyüzemi termesztése jellegzetes termőtájon alalkut ki az észak-keleti országrészben. 2009 erópai eredetvédelmet kapott a Hajdúsági torma, ezzel a terület és termesztéstechnológia tulajdonképpen védetté vált és kereskedelmi szempontból is jelentős lehet ez az elismerés.

Táplálkozási jelentőségét az ízanyagai (tiocianátjai), adják elsősorban. Magas a C-vitamin tartalma, 2,7 g fehérje, 15,9 g szénhidrát és szintén magas a rost tartalma, mely eléri a 8 g-ot 100 g termésben. Csípős ízét a glükozinolátok adják. A feldolgozás során ezeekt a glükozidokat enzim bontja aglükonokká, melyek az erős illatot és szemirritációt okozzák. A népi gyógyászat nátha esetén, légutak tisztítására is ajánlja, vírusos eredetű léguti megbetegedéseknél is javasolja. Magas rosttartalma miatt jó béltisztító hatású és vizelethajtó hatása miatt is javasolják fogyasztását. A baktériumölő hatását az aglükonok adják. A kozmetikai ipar is felhasználója. Hajregeneráló készítmények alkotója. Reumatikus és izomfájdalmak ellen is használható külsőleg. A torma-peroxidáz daganat megelőző hatását is régóta vizsgálják.

Tápanyagellátás általános szempontjai

Fajlagos tápanyagigénye az alacsony értékesíthető termés mennyisége miatt nem kezelhető a zöldségnövényekével azonos szinten. A szakirodalom 12-13 kg N, 6-7,5 kg P2O5 és 25-27 kg K2O hatóanyag műtrágyaigényt közöl öntözetlen körülmények között. Öntözéssel a terméseredmények kétszerezhetők, de a fajlagos tápanyagigény sokkal alacsonyabb a hatékonyabb fejlődés miatt.

A tápelem arányokat illetően a káliumigényt emelhetjük ki, ami az életfolyamatokban betöltött szerepe mellett torma minőségének, tárolhatóságának, ízének kialakulását biztosítja.

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!