Kelkáposzta

A káposztafélék között a kisebb területen termesztett növények közé tartozik. Termőterülete valamikor 3000 ha volt, mára a kisüzemi termeléssel együtt 1000 ha nagyságrendben termesztjük. A jelentősnek számító főzelék növény fogyasztása is visszaesett. Üzemi termesztése továbbra is jellemző, és körzetekre jellemző korai termesztése, illetve kisebb felületen hajtatása is jellemző. Ipari feldolgozása készételekben van.

Táplálkozási jelentősége hasonló a káposztafélékéhez. Ásványi anyag és vitamintartalma egyaránt magas. Káliumból 282 mg, foszforból 42-56 mg, kalciumból 35-70 mg, nátriumból 17-20 mg, magnéziumból 28 mg, vasból 0,3 mg van 100 g termésében. C-vitamin tartalma 31 mg/100 g, fehérje tartalma 2,4 g, szénhidrát 4,3 és rost 3,2 g/100 g termés.

Termesztése öntözött intenzív technológiával jellemző üzemi körülmények között. Terméseredményei a hibrid fajtákkal jelentősen emelkedtek.

Tápanyagellátás általános szempontjai

Tápanyag igénye a fejes káposztáétól jelentősen eltér. Fejlődése, tápanyagfelvételének dinamikája és a kálium felvételének dinamikusabb emelkedésével hasonló, de lényegesen nagyobb a káliumigénye. Tápanyag és vízellátás kivitelezését tekintve hasonló technológiát igényel, legnagyobb a felvétele a gyökeresedés után a fejesedés kezdetétől. A korai, friss fogyasztásra termelt, illetve a hosszú tenyészidejű, tárolásra alkalmas fajták tápanyagigénye jelentősen eltér. Míg a korai fajták magasabb nitrogén mennyiséggel, illetve aránnyal is termelhetők, a tárolási fajták nitrogén túltrágyázása a minőség, a tárolhatóság rovására megy.

Káposztafélék tápanyagfelvétele és mikroelem igénye szabadföldön

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!