Hagymafélék tápanyagellátás általános jellemzői
A hagymatermesztésben is terjed az intenzív technológia. Az öntözött kultúrák tápanyagellátása a megnövekedett hozamok miatt nagyobb adagokkal történik. Minél nagyobb mennyiségű és jobb minőségű termést kívánunk elérni, annál fontosabb a termesztés egyéb elemei mellett az okszerű tápanyagellátás is.
A hagymafélék különböző termesztési technológiája, és a felhasználás célja is módosítja a tápanyagellátást. Különös tekintettel kell lenni a tárolásra és a feldolgozásra kerülő hagyma minőségére. A tárolási veszteségek egyértelműen következnek a tápanyagellátás szakszerűségéből. Legyen az kevésbé, vagy intenzív termesztésből származó termés, a helyes tápelem arányok meghatározzák a hagyma szöveti felépítését, beltartalmát, melyek a betegségekkel és környezeti tényezőkkel szembeni ellenálló képességet adja meg a termőterületen és tárolás során is.
Az export tételek minősége szintén meghatározó az árban és keresletben egyaránt. Akár frissen, akár szárítmányban, a tápanyagellátás jelentősége a minőségre nagyon nagy. A szárazanyag tartalom mellet a szín, íz, aroma mint fűszerzöldségnél alapvető minőségi paraméter, de a friss fogyasztásnál is hasonló fogyasztói elvárások vannak.
A hagymafajok szárazanyagának tápelem összetétele
|
Elemek |
Makro tápelem tartalom, szárazanyag % | ||||
|---|---|---|---|---|---|
|
Neve |
kémiai jele |
zöldhagyma |
vöröshagyma fejes |
fokhagyma |
metélőhagyma |
|
Nitrogén |
N |
3,4 |
3,1 |
4,2 |
4,1 |
|
Foszfor |
P |
0,39 |
0,41 |
0,71 |
0,36 |
|
Kálium |
K |
5,8 |
3,6 |
2,2 |
5,4 |
|
Kalcium |
Ca |
1,0 |
0,2 |
0,4 |
1,2 |
|
Magnézium |
Mg |
0,2 |
0,2 |
0,1 |
0,24 |
|
Mikro tápelemek (nyomelemek) mennyisége a szárazanyagra vonatkoztatva; ppm, mg/kg | |||||
|
Vas |
Fe |
90 |
40 |
29 |
275 |
|
Cink |
Zn |
31 |
29 |
33 |
25 |
|
Mangán |
Mn |
18 |
18 |
9 |
47 |
|
Réz |
Cu |
6 |
5 |
2 |
4,5 |
|
Bór |
B |
4 |
5 |
4 |
6 |
|
Molibdén |
Mo |
0,4 |
0,3 |
0,2 |
0,3 |
Tápanyagigény, tápanyagfelvétel
A hagymafélék tápanyagigényét is a talajból kivont tápanyagok mennyisége alapján számított műtrágyamennyiséggel, illetve tápanyag mennyiséggel elégítjük ki.
A vöröshagyma fajlagos tápanyagigénye, a terméssel kivont tápanyag, és műtrágyaigénye
|
Hatóanyag |
Fajlagos tápanyagigény (kg/termés) |
Terméssel kivont* (kg/ha) | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
egyéves termesztés |
kétéves termesztés |
dughagyma-termesztés |
egyéves termesztés |
kétéves termesztés |
dughagyma-termesztés | |
|
N |
3,4 |
4,6 |
4,4 |
119 |
101 |
88 |
|
P2O5 |
0,9 |
1,3 |
1,2 |
31,5 |
28,6 |
24 |
|
K2O |
3,8 |
4,5 |
4,2 |
133 |
99 |
84 |
|
Műtrágyaigény 1 t terméshez, hatóanyag kg-ban, (MÉM NAK, 1981nyomán) | ||||
|---|---|---|---|---|
|
Növény |
Termés |
Hatóanyag 1 t terméshez | ||
|
t/ha |
N |
P2O5 |
K2O | |
|
Dughagyma |
10-20 |
4,4 |
1,2 |
2,8 |
|
Vöröshagyma, dughagymáról |
16-35 |
4,6 |
1,3 |
2,5 |
|
Vöröshagyma, magról vetett |
14-45 |
3,4 |
0,9 |
2,8 |
A fokhagyma tápanyagigényére a gyakorlati tapasztalatok alapján is elmondható, hogy az őszi fokhagyma nitrogén és káliumigényes, a tavaszi fokhagyma nitrogén igényes. Tápanyagigényük és hozamaik is alacsonyabbak a vöröshagymáénál.
A hagymafélék tápanyagszükséglet változása különböző talajokon (kg/t) (TERBE, 1986)
|
Hagymaféle |
Tápelem |
Laza, homok |
Középkötött csernozjom |
Középkötött, |
Kötött, réti |
|---|---|---|---|---|---|
|
Dughagyma |
N |
6,6-8,8 |
4,8-6,2 |
4,4-5,7 |
4,8-6,2 |
|
P2O5 |
1,3-1,7 |
1,2-1,6 |
1,3-1,7 |
1,3-1,7 |
|
|
K2O |
3,1-3,9 |
2,8-3,6 |
3,1-3,9 |
3,1-3,9 |
|
|
Vöröshagyma dughagymáról ültetve |
N |
6,9-9,2 |
4,6-6,0 |
5,1-6,4 |
5,1-6,4 |
|
P2O5 |
1,4-1,8 |
1,3-1,7 |
1,5-1,8 |
1,5-1,8 |
|
|
K2O |
2,8-3,5 |
2,5-3,3 |
2,8-3,5 |
2,8-3,5 |
|
|
Vöröshagyma magról vetve |
N |
5,1-6,8 |
3,4-4,4 |
3,7-4,8 |
3,7-4,8 |
|
P2O5 |
1,0-1,3 |
0,9-1,2 |
1,0-1,3 |
1,0-1,3 |
|
|
K2O |
3,1-3,9 |
2,8-3,6 |
3,1-3,9 |
3,1-3,9 |
Megjegyzés: Az alacsonyabb értékek jó, a magasabbak gyenge talaj tápanyag ellátottságnál.
A hagyma talaj szerkezet iránt nem kifejezetten igényes. Leginkább a jobb minőségű, középkötött talajokat kedveli. Termesztése is a termékeny öntéstalajokon terjedt el. Az őszi fokhagyma a lazább és középkötött, míg a tavaszi fokhagyma a kötöttebb, de jó víz és tápanyag gazdálkodású talajon termeszthető a legeredményesebben. A hagymafélék klórérzékenysége miatt csak klórmentes szulfát K műtrágyát használjunk, mely a kénigény miatt kétszeresen indokolt. A többi zöldségnövényhez hasonlítva a fokhagyma és a vöröshagyma kénigénye magas.+9
A hagymafélék tápanyagfelvételét is a fejlődési fázis határozza meg. A felvétel az intenzív növekedési, majd a fejképzés idején a legnagyobb. Az irányított tápanyag utánpótlásnak ebben az időszakban kell a vízutánpótlással együtt a könnyen oldható, illetve felvehető tápanyagokat biztosítani.
A fogyasztási célnak megfelelően kell a N/K arányát meghatározni. A megfelelő, igény szerinti N adagolás a jó fejlődés miatt fontos és meghatározza a termésmennyiséget is.
A szárazanyag tartalom fajtafüggő is, de a laza szövetű 8-10 % körüli szárazanyaggal csak néhány hónapos tárolás tervezhető. Biztonságos tároláshoz és szárítóipari feldolgozáshoz 14-18 % szárazanyag szükséges.
A kálium a szárazanyag tartalom, a termés minőségének, cukortartalom, vitamin, és eltarthatóságra gyakorolt hatása miatt nagyon fontos.
Az egyéves vöröshagymában és őszi fokhagymában kicsit magasabb lehet a N arány. A tárolási vörös és fokhagyma esetében nagyon ügyelni kell termésképzéskor a magasabb K arányra, adagolásra. A megkésett N trágyázás és késői öntözés minőségromlást okoznak. A mikroelemek a hagyma minőségében, az élettani folyamatokban ugyanúgy fontos szerepet játszanak, mint más növényekében. Ezért nem elhanyagolhatók, és ha a termesztési forgóban szervestrágyázás 4 évnél ritkábban van, feltétlenül javasolt a mikroelemes komplex trágyák használata.
A tápanyagszükséglet, komplett ellátás
Az intenzív hagymatermesztés tápanyagellátása is nagyobb felelősséget hordoz, mint hagyományos technológiában. A rendszeresen öntözött termesztésben a tápanyag minőséget, mennyiséget meghatározó szerepe közvetlenebb. Növényvédelemre gyakorolt hatása sem hanyagolható el. A hozamközpontú szükségletet biztosító komplett technológia szervesen illeszkedik az intenzív termesztésbe.
Az intenzív szilárd kijuttatású technológia az öntözött termesztésben jól alkalmazható a megfelelő lombtrágya kiegészítésekkel. A talajtípusnak megfelelő összetételekkel és megosztással a teljes értékű ellátás kivitelezhető.
