Szőlő tápanyagellátásának alapjai

A szőlő tápanyagigénye, tápanyagfelvétele

A tápanyagellátás alapja a szőlőnél is a növény tápanyag felvételének ismerete. Az egyes növényi részek által kivont összes tápanyag pótlását kell a technológiában megoldani. A tápelemek mennyisége mellett a felvétel dinamikája az ellátás ütemezése miatt fontos. A termesztő talaj tulajdonságai, tápanyag szolgáltatása és a tápanyag felvétel együttesen határozzak meg a szakszerű, okszerű tápanyagellátás lépéseit.

A különböző kutatási eredmények hasonló felvett mennyiségeket állapítottak meg. Az egy 1 t terméssel felvett tápelem mennyiségek általában:

3-3,5 kg N, 0,7-1,4 kg P2O5 és 6-6,2 kg K2O hatóanyag.

Az átlagos tápanyagfelvétel értékek a szakirodalomban a különböző viszonyok miatt esetenként nagyobb eltéréseket is mutathatnak, de ha a tápelemarányokat nézzük, egységesebb képet kapunk.

A szőlő tápanyagfelvétele különböző viszonyok között (FREGONI,1984)

Termés; t/ha

Makroelemek; kg/ha/év

N

P2O5

K2O

MgO

CaO

7-25

22-84

5-35

41-148

6-25

28-204

Termés; t/ha

Mikroelemek; g/ha/év

Fe

B

Mn

Zn

Cu

7-25

292-1.121

37-228

49-787

110-585

64-910

A szőlő tápanyagfelvétele különböző szerzők szerint

Szerzők, publikálás

Makroelemek; kg/ha/év

N

P2O5

K2O

CaO

MgO

Lafon, 1965

60

11

60

68

15

Djabarjan 1970

39

20

55

6

11

Gartel, 1974

101

41

103

115

33

Bucher, 1975

93

30

127

69

18

Rückenbauer, 1987

82

22

81

52

15

A nitrogénfelvétel és a talaj nitrogén szolgáltatására a szőlőnél is jellemző hogy a növekedés első részében nagyobb a készlet és kisebb az igény. A túlkínálat alatt a veszteség jellemzően nagyobb. A virágzástól az intenzív növekedés nagy igényét nem elégíti ki az egyébként nagyobb szolgáltatás, hiány van, majd az éréskezdetre ismét csökken a nitrogén felvétele

Szőlő tünet érzékenysége a tápelemek hiányára (szakirodalmi adatok nyomán)

Tápelemek

N

P

K

Ca

Mg

S

B

Cu

Fe

Mn

Mo

Zn

Borszőlő érzékenysége

***

***

*

*

***

***

*

A szőlő növényvizsgálata és jelentősége

A tápanyagellátottság ellenőrzésére végzett talajvizsgálat mellett a tényleges felvételt mutató levélanalízis is fontos a tápanyag-ellátás megítélésénél, a tápanyag szaktanácsadásnál. A felvételt tükröző levélminták szedése és vizsgálata a gyakorlatban két időszakban történik. A virágzás idején, illetve a zsendülés, érés időszakában. Országonként eltérő, hogy a szaktanácsadás melyik időpontot javasolja, illetve milyen időpontot vélasztunk, de a következetesség nagyon fontos az évjáratok összevethetősége miatt. Más fenológiai fázisban szedett minták nem hasonlíthatók már össze.

A levélvizsgálat végzésére többféle javaslat is van. Többségében évenként egy alkalommal javasolják elvégeztetni, ennek megfelelő időpontja Bergmann javaslata szerint a virágzáskor legyen, és a virágzó fürttel szembeni leveleket kell begyűjteni. Ugyanakkor más szakemberek, Lakatos az érés időszakában, amikor a termésérés állapota 10-12 cukorfok közeli. Vagyis augusztus vége, szeptember elején javasolnak vizsgálatot, melyet az tesz indokolttá, hogy ellenőrizhető az állomány terhelésének hatása is. A különböző mintákat csak azonos időszakban végzett vizsgálatok esetén hasonlíthatunk össze. A mintavétel idejétől függően nagyon sokat változik a levelek tápelem tartalma.

Egy hektárról általában 40-60 levélmintát kell leszedni, és úgy, hogy a mintának szánt levelek átlagnak tekinthetők legyenek. Lehetőleg a fürtökkel szembeni levelek mintáit szedjük meg, míg fiatal nem termő tőkéknél a 8-10. levélemeletből gyújtjük be a jól fejlett leveleket.

Más szőlőtermesztő országokban, a levélnyél tápanyag tartalmának vizsgálatát javasolják, illetve végzik. A szaktanácsadás Kaliforniában a különböző fejlődési stádiumban szedett levélnyél vizsgálatokra épül, melyeket a virágzás előtt, a virágzáskor, kifejlett bogyóméretnél és éréskor szednek. Előnye, hogy az évjáratban is folyamatot láthat a termesztő és figyelemmel kísérheti a külölnböző környezeti változások, valamint a terhelés hatását is a tápanyagfelvételre.

A levélvizsgálatok adatainál a tápelem arányok többet mondhatnak, mint az abszolút értékek, ezért az ellátottság besorolásán túl az arányokat is mindig nézzük meg, elemezzük.

Szőlő levélvizsgálat minősítése az ültetvény ellátottságának megítéléséhez (MÉM NAK, KOVÁCSNÉ és mtsai, 1981)

Tápelem

Mintavétel

A vizsgált határértékek szintjei

alacsony

optimális

magas

nagyon magas

N, sz.a.%

virágzáskor

< 2,75

2,76-3,30

3,31-4,00

4,00 <

szüretkor

< 1,75

1,76-2,10

2,11-2,60

2,60 <

átlag

< 2,25

2,26-2,70

2,71-3,30

3,30 <

P, sz.a.%

virágzáskor

< 0,24

0,25-0,30

0,31-0,35

0,35 <

szüretkor

< 0,16

0,16-0, 23

0,24-0,30

0,30 <

átlag

< 0,20

0,20-0,26

0,27-0,32

0,32 <

K, sz.a.%

virágzáskor

< 1,0-1,2

1,21-1,40

1,41-1,60

1,60 <

szüretkor

< 0,8-1,0

1,01-1,40

1,41-1,60

1,60 <

átlag

< 0,9-1,1

1,11-1,40

1,41-1,60

1,60 <

Mg, sz.a.%

virágzáskor

-

0,25-0,30

-

-

szüretkor

-

0,30-0,40

-

-

átlag

-

0,27-0,35

-

-

Ca, sz.a.%

átlag

-

2,50-3,20

-

-

Zn, mg/kg sz.a.

átlag

15-25

25-40

40-60

60 <

B, mg/kg sz.a.

átlag

10-20

20-40

40-100

100+ <

Fe, mg/kg sz.a.

átlag

-

80-120

-

Mn, mg/kg sz.a.

átlag

30

80-120

-

300++<

Cu, mg/kg sz.a.

átlag

-

20-25

-

-

N/K arány +++

átlag

1,0-1,9

2-2,5

2,5-5,5

5,5<

K/Mg arány+++

átlag

2-3

3-7

10-12

12 <

Megjegyzés: + toxikus, ++ depresszió, +++ szakirodalmi adatokból

A szőlő levélnyél vizsgálat értékelése éréskor; szárazanyag % (DELAS, 1990)

Vizsgálat eredménye

Eredmény jellemzése

N > 0,6 %

Megfelelő N ellátás

P > 0,15 %

Megfelelő P ellátás

K/Mg < 1

Káliumhiány

K/Mg > 10

Magnéziumhiány

K/Mg 2-10

Megfelelő kálium és magnézium ellátás

B < 15

Bórhiány

A szőlő levelének optimális tápanyagtartalma virágzáskor; szárazanyag %-ban, (BERGMANN, 1992)

Elem

N

P

K

Ca

Mg

sz. a. %

2,3-2,8

0,25-0,45

1,2-1,6

1,5-2,5

0,25-0,6

A szőlő levelének optimális tápanyagtartalma virágzáskor; mg/kg szárazanyag (BERGMANN, 1992)

Elem

B

Mo

Cu

Mn

Zn

mg/kg sz. a.

30-60

0,2-0,5

6-12

30-150

20-25-70

Megjegyzés: A tápelem arányokra: K/Mg ≤ 6, P/Zn 150-190

A szőlő talajában és levelének szárazanyagában mért tápelem szintek, és toxikus értékek (mg/kg) (LAKATOS, 2006)

Tápelemek

Talajban; mg/kg

Levélben; % és mg/kg *

kedvező

mérgező

kedvező

mérgező

Nitrogén (N)

75

1, 5 - 2, 5%

Foszfor (P)

135 - 250

0, 3 - 0, 6 %

Kálium (K)

600

0, 8 - 2, 0 %

Kalcium (Ca)

1,0 - 5,0

1,8 - 5,0 %

Magnézium (Mg)

600

0, 4- 0, 8 %

Kén (S)

15-ig

0, 2 - 0, 4 %

1,0 % fölött

Vas (Fe)

200

100 - 300 mg/kg

Bór (B)

1,0 - 2,50

4,0 fölött

20 - 100 mg/kg

300 mg/kg fölött

Cink (Zn)

60

30 - 150 mg/kg

Réz (Cu)

20

5 - 20 mg/kg

Mangán (Mn)

130-ig

20 - 60 mg/kg

300 mg/kg fölött

Molibdén (Mo)

0,5 - 0,10 mg/kg

Kobalt (Co)

0,5 - 0,10 mg/kg

Nátrium (Na)

150-ig

200 fölött

0,25 mg/kg-ig

0,25 mg/kg fölött

Klór (Cl)

150-ig

200 fölött

0,5 mg/kg-ig

0,5 mg/kg fölött

Alumínium * (Al)

0,5-ig

1,0 fölött

Szerves anyag %

1,0-3,0-ig

* Megjegyzés : A bogyók 10-12 mustfokánál, augusztus vége, szeptember elején szedett levélmintáknál.

A kálium mennyiségének a tenyészidő során a levelekben csak minimális csökkenés engedhető meg, ami a dinamikusan emelkedő érés előtti felvétel megfelelő ellátását tételezi fel. A kálium arányának csökkenése a hiányos ellátás mellett a tápelemek arányának felborulásával okozza, okozhatja a problémákat, például a nitrogén arányának emelkedésével, ami a közvetlen bogyóminőség romlás mellett, a vegetációra, az érésre, majd a későbbiekben a borminőségre is kedvezőtlenül hat.

A különböző tápelemek megfelelő arányai éréskor a levelek szárazanyagában (FREGONI, 1980, nyomán)

Megnevezés

Megfelelő arány

Megnevezés

Megfelelő arány

N/K

1,9-3,0

Ca/Mg

10, 9-12, 9

K/Mg

3,0-7,0

P/Fe

12-16

K/Ca

0,45-0,48

P/Mn

17-23

P/Zn

20-30

Zn/Fe

0,3-0,6

N/P

8,0-14

Fe/Mn

0,9-1,3

P/K

0,16-0,18

K1/K2*

0,9-1,2

*Megjegyzés: K1 a virágzáskori mintavétel, K2 az érésben vett minta értéke.

A szőlő tápanyagszükségletét első lépésben és elsősorban a talaj ellátottsága és a termésmennyiség határozzák meg. Az általában egy tonna termés és növekmény képzéséhez szükséges tápanyag mennyiséget illetően igen eltérő adatokat közöl a szakirodalom.

Az 1980-as évek elejétől a hazai szaktanácsadás műtrágyázási irányelve igen magas műtrágya szükségletet javasolt, mely szerint 1 t termés és hozzá tartozó növekmény kifejlődéséhez: 10-13 kg N, 5-8 kg P2O5 és 15-20 kg K2O hatóanyagra van szükség.

Ennek megfelelően korábban közepes tápanyag-ellátottságú öntözött talajon hektáronként szükséges összesen:

  • 10 t/ha-hoz: 120 kg N + 70 kg P2O5 + 180 kg K2O
  • 15 t/ha-hoz: 180 kg N + 105 kg P2O5 + 270 kg K2O
  • 20 t/ha-hoz: 240 kg N + 140 kg P2O5 + 360 kg K2O hatóanyag.

Ehhez hasonló a talajtípus szerint korábban készült (Gartel, 1966) N trágyázási javaslata. A Mg-ból 30-60 kg szükségletet kielégítő mennyiséget javasolt hektáronként, a mésztrágyázást pedig szükség szerinti mennyiségben.

Később a szőlész szakemberek által szükségesnek tartott mennyiségek csökkentek, és 1 t terméshez: 6-8 kg N, 2-3 kg P2O5 és 8-10 kg K2O hatóanyagot javasoltak.

A szőlő tápanyag ellátására vonatkozó szakmai javaslatok a nem korlátozott termésű ültetvényekre jelenleg átlagosan a következő mennyiségű műtrágya hatóanyag használatát tartalmazzák: 3-6 kg N, 1,4-2,5 kg P2O5 és 6-10 kg K2O egy tonna termésre vetítve.

Szőlő évenkénti fenntartó trágyázása; kg/ha hatóanyag (DELAS, 2004)

Kultúra

N

P2O5

K2O

Minőségi, korlátozott

0-40

20-50

60-100

Egyéb borszőlő

60-120

20-50

100-150

Nitrogén műtrágyázásra javasolt nitrogén mennyiségek (Francia javaslat, hagyományos termesztést folytató szőlőtermelőknek kötött talajra)

Termés; t/ha

0-10

10-15

15-20

20-30*

30-40*

Tömeg-

áru*

Maximális

N adag; kg/ha

30

50

60

80

90

120

*Megjegyzés: A nem borászati felhasználásra termesztett szőlőültetvényeknél

Az ausztriai trágyázási tanácsadásban a kondíciótól függően javasolt N adagok

A növény növekedése

5-10 tonna/hektár termés esetében ; N kg/ha

csekély

közepes

erős

igen erõs

40

50

60

gyenge

70

80

90

Különböző fajták összes tápelem szükséglete 10 t/ha termés és a teljes növekményhez; kg/ha (RUCKENBAUER, 1987)

Fajták

N

P2O5

K2O

Ca

MgO

Rizlingszilváni

115

26

95

65

20

Ottonel muskotály

107

27

102

69

19

Oportó

89

25

86

48

13

Tramini

87

21

94

45

13

Zöldveltelini

84

26

99

64

20

Korai piros veltelini

77

21

88

47

11

Kékfrankos

69

19

73

53

13

Rajnai rizling

62

18

56

34

8

Fajták átlaga

86

23

86

53

15

A tartós sorközi növényborítás elsősorban a nitrogén ellátásban kíván korrekciót, mert a nitrogén szükségletet legalább 50 kg/ha mennyiséggel meg kell emeli. Ha a kondíció, növekedés gyenge, füvesítés, vagy zöldtrágyanövény, esetleg gyomtakaró van, akkor az N adagját akár 50 %-kal is emelni kell.

Foszforból nagyobb adagra mindig a szerves anyagban gazdagabb, kötöttebb talajokon van szükség. Egyes talajokon, jó ellátottságnál a P szükséglet minimálisra szorulhat.

Kálium, mint minőség meghatározó az egyik legfontosabb elem a szőlőtermesztésben is, a harmonikus, talaj típusához igazodó ellátás a minőség és menyiség romlása nélkül nem hagyható el. A szerves anyaggal és műtrágyával történő megosztást sok körülmény meghatározza és egy ésszerű, kivitelezhető egyensúly jelent kedvező megoldást.

Magnézium utánpótlására a magas K adagok miatt különösen laza talajon kell nagyobb hangsúlyt fektetni, mert gyakran a relatív Mg hiány is súlyos élettani betegséget és klorózist okoz. A már említett fürtkocsány-bénulás miatti terméskiesés is elkerülhető megfelelő Mg alap és lombtrágyázással.

Szőlőtermő talajok tápanyag ellátottsága

A telepítések és fenntartó trágyázás tápanyag szükségletének alapja a tápanyag ellátottság. Talajvizsgálatra a szakirodalom általános véleménye szerint a telepítés előtt, majd a körülményektől függően 3-5 évente van szükség.

A telepítést megelőző, alkalmasság és tápanyag ellátottság megítéléséhez az előírások szerinti mélységből és módon kell a mintát venni. A talajtani szakvéleményről szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendeletben foglaltak alapján kell elvégeni a terület alklamasságát megalapozó, illetve az előkészítésre vonatkozó javaslatokat.

A termő szőlő fenntartó trágyázásához a gyökérzóna 0-30 és 30-60 cm mélységéből célszerű az átlagmintát vizsgáltra elkészíteni.

A nitrogén vonatkozásában a szántóföldi termesztésben alkalmazott szerves anyag alapú minősítés nehezebb, részben a gyökérzóna elhelyezkedése, részben a nitrogénfelvétel jellemzői miatt. A gyakorlatban inkább a növekedés erősségét figyelembe véve korrigáljuk a nitrogéntrágya adagokat.

Szőlőtermesztésben a nitrogénpótláshoz a kötöttségre kidolgozott Gärtel-táblázat szerint a homok (26-37 KA) nagy N igényű, a vályog (38-42 KA) közepes N igényű és az agyag (42 < KA) kisebb N igényű.

Szőlő telepítés előkészítésekor homokon a foszforból 0-60 cm-ben 80-100 ppm, középkötött talajon 120-160 ppm, kötött talajon 200 ppm P2O5 érték javasolt. 1 % mésztartalom alatt és közömbös talajon kell az alacsonyabb értékkel számolni, a meszes, illetve gyengén lúgos, vagy gyengén-savanyú talajon a magasabb értékeket kell figyelembe venni.

Termő szőlő talajának tápelemtartalom határértékei és minősítése; mg/kg=ppm (Műtrágyázási irányelvek, 1979)

Talajtípus,

termőhely

CaCO3

%

AL oldható P2O5 ; g/kg

gyenge

közepes

Homok

< 5

60-90

90-120

120 <

5 <

90-120

120-160

160 <

Középkötött

< 5

90-120

120-150

150 <

5 <

100-140

140-180

180 <

Kötött

<

110-150

150-180

180 <

5 <

150-200

200-240

240 <

Termő szőlő talajának tápelemtartalom határértékei és minősítése; mg/kg=ppm (Műtrágyázási irányelvek, 1979)

Talajtípus

termőhely

KA

%

AL oldható K2O5; mg/kg

gyenge

közepes

Homok

< 30

40-70

70-100

100 <

30-36

80-110

110-140

140 <

Középkötött

36-42

120-160

160-190

190 <

42 -50

140-180

180-240

240 <

Kötött

50 <

150-200

200-260

260 <

Termő szőlő talajának tápelemtartalom határértékei és minősítése; mg/kg=ppm (Műtrágyázási irányelvek, 1979)

Talajtípus

termőhely

KA

Magnézium ellátottság; mg/kg

gyenge

közepes

homok

<30

<40

40 – 60

60<

középkötött

31-42

<60

60 – 100

100<

kötött

>43

<100

100 - 200

200<

Szőlőtelepítés előtt az alaptrágyázással a 0-60 cm talajréteg kálium szintje érje el homokon a 100-150 ppm, középkötött és kötött talajokon a 180-300 ppm AL - oldható K2O szinteket. Lazább talajon az alsó, kötöttebben a felső értékek mérvadók a talajtípuson belül. Az EUF módszerrel telepítéskor és termő szőlőben kedvező határértékek számértékben jelentősen eltérnek az előbb említettektől.

A szőlőtalajok EUF tápanyag ellátottsági optimum értékei 10-12 t/ha terméshez a 30-60 cm talajrétegben; mg/100 g talaj (SZŐKE, 1994)

Megnevezés

Érték

Megnevezés

Érték

N, összesen

3-5

Ca, 20 oC + Mg, összes - K, 20 oC

3-5

K, 20 oC

8-13

P, 20 oC

1-3,5

Mg, összesen

5

Mn

1

Ca, 20 oC

35

A szőlő öntözése

Az öntözés szükségességét a szőlőtermesztő társadalom egy része a minőségromlás oldaláról kérdőjelezi meg. A helytelen öntözés természetesen kárt okoz a minőségben, a növény-egészségügyi kockázatot növeli, a túlzott vegetáció káros hatásai több évre, a fagyérzékenységgel, vagy a növény egész életére kihathat. A szakszerű öntözés a tápanyag felvételhez, szállításhoz, párologtatáshoz, a fotoszintézishez és asszimilációhoz fiziológiailag szükséges vizet szolgálja a kritikus időszakokban (421. táblázat).

Az ellenőrzött stressz öntözés, (Regulated Deficit Irrigation, RDI) lényege, hogy a gyökérzóna legfelső rétegében célszerűen, tudatosan szabályozza a nedvességtartalmat. A minőség szempontjából kedvező "aszályosabb" körülményeket alakítanak ki a virágzás utáni fejlődési szakaszban, valamint a bogyószíneződés idejére. Az említett időszakokban, illetve ezeket megelőzően a szőlőt egyáltalán nem, vagy csak nagyon szükséges esetben és ritkábban öntözzük.

Különböző nedvességtartalom hatása a szőlő életfolyamataira (MIKÓCZY, 2005)

Tényezők / Növény reakciója

Vízellátottság

túl magas

átlagos, stresszmentes

szabályozott stressz

erős stressz

Vízpotenciál

0,03-0,1

0,1-0,2

0,2-0,5

0,6 alatt

Asszimiláció

magas

magas

visszafogott

erősen visszafogott

Növekedés

nagyon erős

erős

erősen visszafogott

fajtafüggő

Virágzás

rossz

rossz

Termés

magas

magas

átlag alatt

erősen visszafogott

Cukortartalom

átlag alatt

magas

nagyon magas

erősen visszafogott

Savtartalom

nagyon magas

magas

visszafogott

visszafogott

Vesszőtermés

rossz

nagyon jó

fajtafüggő

A tengerentúli államok, Kalifornia, és a déli félteke országainak, Chile, Argentína, Ausztrália, Új-Zéland szőlőtermesztése a kedvező éghajlat mellett az intenzív technológia tudatos alkalmazásával vív ki magának előkelő helyeket a világ borpiacán. Okszerű és igényes tápanyag-utánpótlással az egyes évjáratok kedvezőtlen hatásai kiküszöbölhetők és tompíthatók.

Szőlőültetvények tápanyag veszteségei

Éves nitrogén, kálium és magnézium veszteséget vizsgálták 1990-1999 között, 0,7 % humusztartalmú talajon. A nitrogén trágyázás során a nitrogén veszteség mértéke az adagok emelkedésével nőtt, de a takarással csak minimális mértékben csökkent a kimosódás. Magasabb nitrogén ellátás növelte K és a Mg kimosódást is. Az őszi-téli takarás nem csökkentette a tápelemek veszteségét a humuszszegény talajon, ugyanakkor sokkal kisebb volt a tápelemek vesztesége a humuszban gazdagabb talajon. A túlzott, vagy helytelen nitrogén kijuttatás az emelkedő tápelem veszteségen túl növeli költségeket, a rügyek és vesszők fagyérzékenységét, és feleslegesen terheli a környezetet.

Különösen alacsony magnézium tartalmú talajok esetén számolni kell a Mg kimosódással és ennek következtében a fürkocsány bénulás előfordulásával. A magnézium egyenleg a magasabb ellátottság mellett is a nagyobb humusztartalmú talajon volt nagyobb.

Szőlőterület éves tápanyag vesztesége különböző humusztartalmú talajon; kg/ha (PATEMEL-SCHWAB, 2004)

Nitrogén kijuttatás,

Humusz: 0,7 %

Talajművelés esetén

Őszi-téli talajtakarás

0

50

100

0

50

100

Nitrogén veszteség

7,5

12,4

35,4

4,1

15,2

34,3

Kálium veszteség

2

2,8

2,9

1,8

2,7

2,9

Magnézium veszteség

15,8

15,8

20

15,2

16,8

20,4

Tápelem veszteség, Humusz: 2,4 %

Talajművelés esetén

Őszi-téli talajtakarás

Nitrogén veszteség

41,5

22,6

Kálium veszteség

49,0

31,4

Magnézium veszteség

33,4

25,9

Tényezők

0,7 % humusztartalom

2,4 % humusztartalom

Mg tartalom

8,4 mg/100 g

13 mg/100 g

- Kimosódás

-16 kg/ha

- 30 kg/ha

+ Mg trágyázás

30 kg/ha

20 kg/ha

Szőlő tápanyag igénye

-15 kg/ha

-15 kg/ha

Egyenleg

-1 kg/ha

-15 kg/ha

Kertészeti Növények Komplett Tápanyagellátása
Zöldségnövnyek hiánybetegségei... könyv
Rosier műtrágya családok
Fosfitex