Étkezési burgonya komplett tápanyagellátása szabadföldön

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

Az étkezési burgonya termesztés tápanyagellátása a kertészeti termékekre fejlesztett komplett termékekre épül, melyek a létfontosságú tápelemeket tiszta formában, vivő és ballasztanyagok nélkül tartalmazzák. A technológia a teljes tápelem ellátásra törekszik, melyben a kultúra igényét optimálisan elégíti ki, ezzel gazdaságosan, felesleges költségek és környezetszennyezés nélkül ad hatékony megoldási lehetőségeket a különböző adottságú termesztéshez.

Az étkezési burgonyát extenzív és intenzív módszerekkel is termesztjük. Az intenzív termesztés a hajtatásban, korai szabadföldi termesztésben, valamint a minőségi alapanyagot igénylő gyorsétkeztetési alapanyag, és csemege feldolgozott burgonyára jellemző. A szabadföldi étkezési burgonyában a csapadékhiány miatt alapvető követelmény az öntözési lehetőség. A termesztés intenzitásának emelkedése a tápanyag utánpótlás fejlesztését is magával hozta. A nagyobb költségek termésbiztonságot igényelnek, a felhasználás minőségi követelményei szigorúak, a gazdaságosság pedig nagyobb hozamokat követel meg stabil minőség mellett.

Általános irányelvek, tápanyagigény, tápanyagfelvétel

Fajlagos tápanyagigényét tekintve a burgonya is a tápanyagigényes zöldségnövények közé tartozik. Egy tonna gumóban pedig 5 kg N, 2 kg P₂O₅ és 9 kg K₂O hatóanyag van. A felvett tápelemek aránya alapján a burgonya kálium igényét kell kiemelni. Egy tonna termés előállítása a hozzá tartozó növénytömeggel együtt átlagosan 5,4 kg N, 2,2 kg P₂O₅ és 7,5 kg K₂O hatóanyag mennyiséget igényel a termesztés során.

A gumó minősége és mennyisége miatt is nagyon fontos a tápelemek aránya. A túlzott N ellátás erős lombnövekedést és gyenge gumóképződést okoz. A gumók szárazanyag tartalma kisebb, rosszul tárolhatók. A burgonya magnézium igényes, ezért a talaj Mg készletét is kell vizsgálni. A jó kálium ellátás mellett burgonyatermés mennyisége és minősége szempontjából egyaránt fontos a felvehető tápelemek aránya is. A kálium túltrágyázás is minőségromlást okozhat például a chips előállítás céljára termelt fajtáknál. A harmonikus mikroelem ellátás minden termesztési módban fontos.

Klórérzékenységét a káliumtrágyák megválasztásánál feltétlenül figyelembe kell venni. A nagy K igény miatt csak klórmentes, vagy csökkentett klórtartalmú komplex műtrágya használata javasolható. A burgonya tápanyagfelvételének dinamikája, fejlődésével összhangban alakul.

Kelése után az intenzív lombtömeg kialakulása idején N igényes. A tápelem harmónia a gombabetegségekkel szembeni ellenálló képességet javítja. A gumóképződés kezdetétől, mely egybeesik a virágzás indulásával, megnő a K igény és a vízigény. A hosszabb tenyészidejű fajták hozamát és termésbiztonságát, ettől az időszaktól felvehető víz és tápanyag mennyiség határozza meg. A rendkívül szélsőséges termésátlagok elsősorban ennek a két tényezőnek a függvényében alakulnak ki.

Jó kálium ellátottság esetén:

• Nagyobb a termés mennyisége, nagyobb és ellenállóbb lombozat képződik.
• Javul az általános ellenálló képesség, jobb a szárazságtűrés.
• Magasabb a szárazanyag tartalom, jobb a tárolhatóság.
• Jobb a gumó keményítő-cukor aránya, nem színeződik el a felhasználás során.

A tápanyagfelvétel a gumóképződéskor közvetlenül a gumófejlődés miatt fontos. Lazább szerkezetű, mélyen művelt talajon várhatunk jó termést. A talaj szerves anyag tartalma éppen a vízgazdálkodás javítása miatt fontos. Ezért a jó szerves anyag ellátottságú talajon öntözés nélkül is lényegesen jobbak a burgonya termésátlagai. A laza szerkezetű, alacsonyabb szerves anyag tartalmú talajon a jó termésátlag feltétele az öntözés és jó tápanyagellátás.

A kiegyensúlyozott tápanyagellátás a burgonya hozamára is döntő hatással van. Az igény szerint történő tápelemek biztosításával a termés minősége is sokkal jobb, de termésmennyisége meg is sokszorozható. Az egyoldalú nitrogén ellátáshoz viszonyítva azonos termesztési körülmények között a megfelelő arányokkal végzett komplett ellátás hozama csaknem másfélszeres.

Tápanyagszükséglet

Egy hektár burgonya hozama a termesztési módtól, a fajták tenyészidejétől és a talaj termőképességétől függően széles határok között mozog. A tápanyagszükségletet a tápanyagigény és termésmennyiség függvényében kell megállapítanunk, amit a talaj tápanyagtartalmától függően módosíthatunk.

A tervezhető termésszint a korai fajtáknál és lazább talajokon az alacsonyabb, míg az öntözött, szerves anyagban gazdag, középkötött talajokon magasabb.

Öntözött burgonya tápanyagfelvétele normál körülmények között (Rosier, 2006)

Öntözött burgonya hozamközpontú műtrágyaszükséglete közepes ellátottságú talajon

A tápanyagellátás rendszere

A harmonikus tápanyagellátás a burgonya termesztés számára szükséges tápelemek optimális mennyiségét és arányát jelenti. Ez csak okszerű műtrágyázással valósítható meg. A burgonyatermesztés intenzitásának és a termesztési színvonalnak megfelelően a két technológiai szintet ajánlunk.

Az egyszerű technológia kisebb ráfordítással nyújt biztonságos termést, és jó vízgazdálkodású területen kiegészítő öntözéssel is biztonsággal alkalmazható.

Az intenzív technológiával a rendszeresen öntözhető kultúrában a magas termesztési színvonalon gazdálkodók képesek kiemelkedő termésátlagokat elérni.

Tápoldatozást kiegészítésként, a korai hajtatásban a rövid tenyészidő miatt különösen indokolt lehet alkalmazni, de minden technológiában szükség lehet a tápanyag kiegészítésre, esetleg minőségjavító kezelésre.

A tápanyagszükséglet változása szabadföldi zöldségtermesztésben; %-ban (TERBE, 1986 nyomán)

Megjegyzés: + = nagyobb szükséglet, növelni kell a közepesre számított értéket,
- =kisebb szükséglet, csökkenteni kell a számított (javasolt) hatóanyag mennyiséget.

Szabadföldi tápanyagmegosztás %-os nagyságrendje zöldségnövényeknél (TERBE, 2002)

Szabadföldön egyszerre kiadható legnagyobb műtrágya adagok; kg/ha hatóanyag (TERBE, 2006)

Alaptrágyázás

A burgonya termesztésben az alaptrágyát lazább talajon a tavaszi mélyműveléssel, kötöttebb talajon ősszel, a szerves trágyával együtt, illetve tavasszal megosztva juttatjuk ki. Középkötött és laza talajon kora tavaszi kijuttatással a teljes mennyiség egy menetben bedolgozható.Az alaptrágya mennyiségét lazább talajon a tavaszi mélyműveléssel, és a szerves trágyával együtt, kötöttebb talajon ősszel a szerves anyagot és az alaptrágyát, illetve tavasszal a starter trágyát juttatjuk ki.

Amennyiben mégis klórtartalmú kálium műtrágyával alaptrágyázunk, azt teljes mennyiségben ősszel juttassuk ki, hogy a téli csapadék a káros klórt a talajban mélyebbre, a gyökérzóna alá mossa. A tavaszi, illetve fejtrágyaként kijuttatott klóros műtrágya már termésveszteséget, minőségromlást okoz.

Alaptrágyázás középkötött, közepes tápanyag-ellátottságú talajon (kg/ha= dkg/100m2)

Szerves trágyázatlan talajon. A Rosafert 5-12-24, vagy 15-5-20 alaptrágyát a tavaszi mélyműveléssel, a Rosafert 11-14-28 indító műtrágya adagot sekélyen, a vetőágy előkészítéssel dolgozzuk be.

Fejtrágyázás

A kiemelkedően nagy terméseredmények eléréséhez a tenyészidőszakban is szükséges a trágyázás. Ellenkező esetben a nagyadagú műtrágyázás a só koncentráció megemelkedését, gyökérperzselést okoz, vagy csapadékosabb évjáratban a tápanyagot kimossa az eső.

A rendszeresen öntözött területen az öntözés előtt kijuttatott fejtrágya, vagy a tápoldat tápanyagai sokkal jobban hasznosulnak, mintha alaptrágyaként adnánk ki.

A megosztott kezelést tehát gazdaságossági és technológiai tényezők is indokolják. A fejtrágyát öntözés előtt és sekélyen bedolgozva juttassuk ki, hogy minél gyorsabban a gyökerekhez oldódhasson.

Burgonya fejtrágyázás alaptrágyázott talajon

Tápoldatozás

A gyors tápanyag utánpótlást, az ellátás egyenletességét szilárd kijuttatás mellet is kiegészíthetjük tápoldatozással. 30-35 t/ha terméshez 0,1 % oldattal 500 kg Mórafert 12-12-17alaptrágyázott területen fenológiai fázisonként komplett ellátást biztosító javaslatot célszerű végrehajtani.

Tápoldattal a gyors beavatkozások lehetővé válnak, például tápanyag kiomosódáskor, vagy gumó minőségjavító kezelésre.

Burgonya teremsztés komplett ellátását biztosító, vagy kiegészítő tápoldatozási programja

Lombtrágyázás

A lombtrágyázás fontos kiegészítése az egyéb tápanyag-utánpótlási formáknak. A növényvédelemmel egy menetben 7-10 naponként végzett Mórasol komplett lombtrágyázás hatásában rendkívül eredményes minimális hektárköltséggel. Lombtrágyázás tápelem arányai a fejlődési időszakhoz igazodnak. A biológiailag aktív 2,5-3 l/ha Smaragd Extra kezelésekkel az intenzív növekedéstől néhány ismétléssel kedvező növény egészségügyi hatást is elérünk az állomány ellenálló képességének és stressz tűrésének javításával. A burgonyavész fertőzés megelőzésében a speciális foszfor hatóanyagnak rendkívül nagy szerepe lehet. A Smaragd Extra Rezes kezelés is különösen a burgonyavész fertőzéssel szembeni ellenállóság miatt jelentős és mellette harmonikus kálium és foszfor ellátást biztosít.

A lombtrágyázás nem pótolja, csak jól kiegészíti az állomány tápanyagellátását, hiszen csak néhány kilogrammot tudunk kijuttatni. Mikroelem hiányok pótlására, megelőzésére, kezelésére azonban a szükséges kis mennyiségek miatt kitűnő megoldás.

Burgonya teremsztés komplett lombtrágyázása a növényvédelemmel egy menetben

A permetlé készítésekor a Rosasol és egyéb műtrágyát mindig utoljára és feloldva keverjük be. Minden új összetétel esetén javasolt a keverési próba elvégzése.