Fűszerpaprika hajtatás és szabadföldi tápoldatos Rosier tápanyagellátása

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

A fűszerpaprika termesztés Rosier tápanyagellátása a kertészeti termékekre fejlesztett komplett termékekre épül, melyek a létfontosságú tápelemeket tiszta formában, vivő és ballasztanyagok nélkül tartalmazzák. A technológia a teljes tápelem ellátásra törekszik, melyben a kultúra igényét optimálisan elégíti ki, ezzel gazdaságosan, felesleges költségek és környezetszennyezés nélkül ad hatékony megoldási lehetőségeket a különböző adottságú termesztéshez.

A néhány évvel ezelőtt távolinak tűnő tápoldatos fűszerpaprika termesztés mára terjedő gyakorlattá vált. A szabadföldi zöldségtermesztés fejlesztésében az intenzív fűszerpaprika is teret kíván. A termelési kockázat emelkedése, a termelési költségek gyors növekedése és a felvásárlás minőségi követelményei diktálják az előrelépést. Az elemzések egyértelműsítik, hogy a tápoldatos fűszerpaprika termesztés hideg hajtatásban és szabadföldön is gazdaságos, és biztonságosabb minden hagyományos technológiánál.

Intenzív tápoldatos technológia: az intenzív termesztésben, melyet hideg hajtatásban és szabadföldön is alkalmaznak, szükség van a tápanyag és vízellátás legmagasabb szintjére. A terméseredmények már a 4-5 kg/m², azaz 40-50 t/ha feletti szintre is tervezhetők. Az intenzív tápanyagellátási javaslat a korszerű, újabban bevezetett hibrid fajták nagyobb tápanyag igényének kielégítését célozza. A termesztési körülmények nagyon eltérőek, de az intenzív, öntözött technológiában a korábbi terméseredmények többszörösét várjuk el jó minőséggel.

A tápelemek szerepe, táplálkozási zavarok az étkezési paprikáéval azonosak, illetve hasonlóak, a paprika tápanyag általános részben találhatók meg.

A fűszerpaprika tápanyagigényére vonatkozóan igen eltérő adatok találhatók. A magyarázat az lehet, hogy ezek az adatok jobbára öntözetlen körülményekre vonatkoznak. Az öntözött és öntözetlen állomány tápanyagigénye, pontosabban tápanyagszükséglet különbséget a tápanyagok lényegesen jobb hasznosulása, valamint a termésmennyiség jelentős különbsége okozza.

A termesztési mód tápanyagszükséglet módosító hatása is jelentős, amit precíz tervezésnél és technológiánál már érdemes figyelembe venni.

Az intenzív, öntözött fűszerpaprika termesztés fajlagos tápanyagigénye 1 t nyers terméshez: 4,8 kg N, 1,6 kg P₂O₅, 6,5 kg K₂O hatóanyag. Tehát a tápanyag utánpótlásban megközelítően 1:0,7:1,3 NPK arányra van szükség.

Talajtípusonként tervezhető termésszintek intenzíven öntözött, tápoldatos termesztés esetén:

• homokos talajokon: 20-35 t/ha
• középkötött talajokon: 30-40 t/ha
• kötött talajokon: 25-35 t/ha.

Magas, 20 t/ha feletti jó minőségű terméshez szervestrágyázás nélkül 120 kg N, 53 kg P₂O₅ és 157 kg K₂O műtrágya hatóanyaggal kell számolnunk.

A tápoldatos termesztés hazai eredményei már üzemi körülmények között is messze meghaladják ezeket a termésszinteket. Szabadföldön üzemi körülmények között is 35-50 t/ha, hideg hajtatásban pedig 40-60 t/ha eredmény tűnik biztonsággal elérhetőnek normál körülmények között. Ezekhez a termés eredményekhez a termésközpontú tervezéssel tudunk megfelelő tápanyagszükségletet tervezni.

Palántázott és állandó helyre vetett állományban termesztett fűszerpaprika-fajták fajlagos tápanyagigénye (MÉCS, 1982, Szeged)

A fűszerpaprika hozam, vagy termésközpontú hatóanyag szükségletének változása a termés mennyiségének növekedésével , középkötött, közepes ellátottságú talajon ( kg/ha)

Az intenzív tápanyagellátási javaslat a korszerű, újabban bevezetett hibrid fajták nagyobb tápanyag igényének kielégítését célozza. A termesztési körülmények nagyon eltérőek, de az intenzív, öntözött technológiában a korábbi terméseredmények többszörösét várjuk el jó minőséggel.

A tápanyagfelvétel szempontjából a könnyen felvehető tápanyagszint a meghatározó. Az öntözés a vízigény és tápanyagfelvétel szempontjából is a virágzás és terméskötés időszakában meghatározó. A kezdeti foszfor és kálium túlsúly után a nitrogén felvétele emelkedik meg jelentősen. A nitrogén jelentősége a gyökerezéstől a termések növekedéséig meghatározó. A foszfor ellátottság a csírázás, illetve a palánták gyökerezésének idején és a termések növekedésekor egyformán fontos.

Az érés közepétől megnő a kálium és a foszfor felvétele, melyek a termésminőség, színeződés, szárazanyag tartalom, cukortartalom, illetve magképződéshez szükségesek. A jó minőség előállításához tehát a jó K ellátás meghatározó, míg a termésmennyiséghez a N és egyéb elemek harmonikus ellátása szükséges.

A kálium felvétel a bogyók növekedésének végétől ugrásszerűen megnő. A rossz kálium ellátás az érés elhúzódását, gyenge színeződést, a szárazanyag tartalom csökkenését, tehát a minőség érezhető romlását okozza.

Alaptrágyázás

A tápanyag szükséglet egy részét célszerű középmélyen az ültetés előtt bedolgozni. A starter kezelést alacsony tápanyag ellátottságú talajon, vagy ágyásos termesztésben célszerű alkalmazni, úgy, hogy a sekélyen bedolgozott műtrágyát a bakhátban összehúzzuk.

Alaptrágyázás, öntözött, tápoldatozott fűszerpaprikában

kötöttebb talajon a bedolgozás 30-35 cm-re történjen.

Tápoldatozás

A fűszerpaprika termesztési gyakorlatban egyre terjed az intenzív tápoldatos fűszerpaprika termesztés és hideg hajtatásban valamint szabadföldi termesztésben is kiváló eredmények születtek. A termesztés biztonsága, a terméseredmények és minőség javulása a fűszerpaprikában is igazolták az intenzív technológia előnyét. A tápoldatozást tavasszal 7-10 naponként, nyáron a talajtípustól függően heti 2-3 megosztással végezzük.

Öntözött termesztés átlagos heti vízigénye a termesztés során (mm, vagy l/m²)

Tápoldatozás, öntözött fűszerpaprikában; 30-50 t/ha terméshez

Homokos a kisebb adaggal történő sűrűbb kijuttatást helyezzük előtérbe.

Lombtrágyázás

Az intenzív technológia kiegészítéseként a fűszerpaprika termesztésben célszerű 7-10 naponként a növényvédelemmel egy menetben lombtrágyázást végezni 400-600 l/ha vízmennyiséggel.

A lombtrágyázás először a kiültetés utáni kezdeti időszakban fontos, amikor a gyökérműködés még nem indult meg valamilyen oknál fogva (pl. hideg talaj, palántakori vagy ültetéskori gyökérsérülés, idősebb palánta, stb.). Ilyen esetben a növény fejlődését gyorsíthatjuk úgy, hogy lombtrágyázással felülről is "etetjük".

A lombtrágyával kijuttatott tápanyag gyorsítja a növényben zajló folyamatokat, melynek következtében gyorsul a növekedés és a gyökérképződés. Azokon a talajokon, amelyeken valamilyen oknál fogva gátolt a felvétel (magas pH, magas foszfor, túlöntözés, stb.), szükséges a lombtrágyázás, különösen a mikroelem-bevitel szempontjából.

A lombtrágyázás csak akkor lesz hatékony, ha azt a kritikus időszakban, szélverés, erős lehűlés, légköri aszály stb., 7-10 naponként rendszeresen, legalább 2-3 alkalommal elvégezzük.

Komplett lombtrágyázási program fűszerpaprikában

A permetlé készítésénél a Rosasol és egyéb lombtrágyákat mindig utoljára és feloldva keverjük be, és keverési próba elvégzését minden új összeállításnál javasoljuk.