Kalcium (Ca)

Kalcium (Ca)

Élettani szerepe

Az életfolyamatok szabályozója, egyes anyagok alkotója. A sejtfalképződésben is jelentős szerepe van, ezért több növénynél, főleg gyümölcs és zöldségféléknél minőséget is meghatározó elem. A termés héj és hússzerkezetének minősége ugyanis alapvetően befolyásolja a szállíthatóságot, pultállóságot és a tárolhatóságot. A felvett tápelemek között oxid formában hasonlítva a harmadik-negyedik helyen van, gyakran a foszfornál nagyobb mennyiséggel. Nagyon rosszul mozog a növényben, szállítása lassú, az idősebb levelekben felhalmozódik, és nem, vagy csak minimális mennyiségben helyeződik át más részekbe. Hiánya élettani folyamatokon keresztül okoz fajonként eltérő tüneteket, élettani betegségeket szabadföldön és hajtatásban is.

Tápanyag szerepét tekintve a gyakorlat csak az utóbbi időben ismerte meg jobban a kalciumot, amikor az intenzív termesztés során a hiánya súlyos gazdasági problémákat okoz. A növények fejlődésének zavarát az egyes részek, hajtáscsúcs, levélszél, terméscsúcs, jellegzetes száradásakor látjuk, melyet a kalciumhiányos sejtfal pusztulása okoz.

Felvételét tápelem antagonizmus és a környezeti tényezők egyaránt erősen befolyásolják. A paradicsom kalciumhiány okait elemző vizsgálatban a nedvesség tartalom, a Ca ellátás és a P ellátás hatása egyaránt nagy hatással volt a Ca hiány kialakulására. Egyéb vizsgálatok rávilágítottak még, hogy a hirtelen felmelegedéssel járó vízforgalmi sokk, valamint a túl magas EC, az intenzív öntözéssel történt kimosás is a Ca hiány megjelenését, kártételét erősítik. A kalciumfelvétel nincs szoros összefüggésben a talaj kalcium tartalmával, mert a kalcium nagy része oldhatatlan, felvételét több környezeti tényező, mint a talaj nedvességtartalma, alacsony kémhatása és szerves anyag tartalma, illetve magas kálium és magnézium tartalma is erősen akadályozza. A növekedést erősítő hatások, túlzott metszés, nitrogén túltrágyázás, alacsony terhelés, szintén csökkentik a termés kalcium tartalmát. A kalciumért folytatott versenyben, számunkra sajnos a levelek vannak előnyösebb helyzetben a termés kárára.

A makro elemek közül legtöbb zöldség és gyümölcs nagy mennyiségben veszi fel. A gyümölcstermő növények gyümölcsminőséget leginkább meghatározó tápelemnek tekinthető.

A talajok kalciumtartalma nagyon eltérő. A vizsgálati módszerek között csak a könnyen felvehető kalcium meghatározás tükrözi a tápanyagként hasznosítható mennyiséget. A nagyon gyors kimosódása miatt az ingadozás olyan nagymértékű, ami szintén zavaró lehet.

A kalcium élettani szerepének összefoglalása:

  • fehérjeképződésben, anyagcsere-forgalomban
  • sejtműködésben, sejthártya kialakulásban
  • enzimaktiváló
  • levelekben, idősebb részekben nagyobb mennyiségben van
  • K hatásait kiegyenlíti.

A hiányt jellemzően kiváltó közvetett okok közül tehát az egyik, hogy az idős levelek általában felhalmozzák, megkötik a kalciumot, és a fiatal, gyorsan növekedő részek nem kapnak eleget. A másik gyakori ok, hogy a párologtatás akadálya, a vízforgalom korlátozottsága miatt a Ca szállítás elégtelen, és ugyancsak hiányzik a növésben lévő részekből a megfelelő mennyiség. A hiánytüneteket ezért mindig ezeken a helyeken találjuk meg. Gyökércsúcsokon, hajtáscsúcsokon, levélszéleken és terméscsúcsokon, de a tünetek megjelenése növény specifikus.

A kalciumhiány legjellemzőbb tünetei:

  • kisebbek a levelek, a hajtáscsúcson a csúcsuk már fiatalon elszíntelenedik
  • a hajtáscsúcs elhal, elszárad, a hajtás elágazódik, vagy hónaljból nő tovább
  • fiatal levelek kanalasodnak a fonák felé
  • a gyökerek csúcsa elbarnul, a gyökérzet nyálkásodik, elhal
  • termés csúcsszáradása nagyon sok zöldségnél jellemző a virág felőli részen, de soha nem a kocsány felőli termés félen
  • levélszél barnulás nagyon sok zöldségnél (káposztafélék, saláták) okoz súlyos gazdasági kárt
  • terméshéj és húsbarnulás főként a gyümölcsökön jelentkezik

A kalcium túladagolás nem közvetlen okoz problémát, hanem a tápelem arányok felborulásával, tápelem antagonizmussal függ össze. A kationok felvételében okozott zavar a közismert kalcium és kálium ellátási gondokat tokozza. A kémhatás emelése is lehet káros mértékű, mely a gyökérműködés illetve a tápelemek felvehetőségével (Zn, Mn, B, és K, Mg) okoz zavart. A kalcium túladagolása a szakszerűtlen, vagy indokolatlan kezelések következménye, és tartós hatása miatt érdemes a talajjavító és tápanyagot pótló meszezésre is odafigyelni (jogszabályi előírásai is vannak).

Talaj összefüggések

A talaj ásványi anyag készletében sokszor legnagyobb mennyiségben jelenlévő, máskor pedig teljesen hiányzó elem a mész. Talajalkotó, talajkőzetek alapanyaga, de oldhatatlansága miatt termesztési szempontból sokszor nem hasznosul. A tápanyagellátásban a talajoldatban megtalálható és a szerves kolloidokon kötött kalcium játszik szerepet.

A Ca szerepe mind a talaj-tulajdonságok (kémiai, fizikai), mind a tápanyag szolgáltatásának szempontjából nagyon összetett. A mész a talajban a szerkezeténél a talajszemcsék kötését, a morzsalékosság kialakítását, valamint a talaj kémhatásának és puffer kapacitásának alakítását végzi. A talajok mésztartalma általában nehezen oldható, ugyanakkor az oldott kalcium lemosódásának mértéke nagy, mozgása a növénybelivel ellentétesen a talajban gyors.

A kalcium tartalom szerepet játszik a kolloidokon kialakult kation egyensúlyban. Nagyobb adagban jelentősen befolyásolja a talaj kémhatását is, ezért a meszezésnél, kalciumtrágyázásnál figyelmesen kell eljárni, készítményt választani. Túlzott mértékű jelenléte ionantagonizmust és egyéb kedvezőtlen talajfizikai és kémiai tulajdonságokat válthat ki. Befolyásolja a felvehető K és Mg mennyiségét is. Alacsony Ca tartalom esetén a talaj minősége meszezéssel javítható. Amennyiben a kolloidokon csökken a kalcium mennyisége, aránya, a talaj kalcium szolgáltatása romlik és savanyodik.

A talaj mész, azaz Ca tartalma széles határok között mozog, és az abból felvehető mennyiség gyakran nagyon kevés. A kolloidok felületén kapcsolódó kicserélhető kalcium mennyisége döntő a talajszerkezet és Ca szolgáltatás szempontjából is. Ha a kationnal telített talajon a Ca arány eléri az összes kation 70-80 % át, kedvező hatását kifejti. A felvehető Ca mennyisége a kémhatástól is függ. Gyengén savanyú kémhatás kedvez a Ca oldódásának, ezzel felvételének. A túl savanyú talajon a hidrogén 20-25 % kicserélhető kation mennyisége rendkívül nagymértékű veszteséget okoz.

A kimosódó mész éves mennyisége 200-400 kg/ha CaCO3, de homoktalajon, 500 mm éves csapadék, öntözés esetén meghaladja a 700-800 kg/ha-t. A kalcium viselkedését, veszteségeinek mértékét ismerve már kevésbé csodálkozunk azon, hogy az egyik legnehezebben kezelhető, talán legtöbb problémát okozó tápelem az intenzív termesztésben.

A kationok, pozitív ionok (tápelemek) nehezítik a Ca felvételét, így a K, Mg, NH4 túltrágyázása növeli a Ca hiányt, és relatív hiányt okoz.

A talajból kivont Ca mennyisége igen jelentős, és technológiától függően 100-400 kg/ha CaO hatóanyagot tehet ki egy év alatt. Ami természetesen nem teljes egészében jelent elvitelt, hiszen a kalciumot tartalmazó növényrészek többsége visszakerül a talajba. Természetes bomlási folyamat, hosszabb ásványosodás, feltáródás után kerülhet csak felhasználásra, ezért a felvehető kalciumpótlás jelentősége megmarad.

A felvehető kalcium gyorsan kimosódik a gyökérzónából, az éves veszteség hektáronként 200-400 kg CaCO3 is lehet, de a savas esők, valamint a műtrágyák savanyító hatását közömbösítő mennyiség 300-750 kg/ha CaCO3 lehet.

Tápanyagellátási összefüggések

A kalcium hiányának legtöbbször a felvehetőséget korlátozó tényezők az okai, máskor a talaj, közeg alacsony mésztartalma. A gyakorlatban egyre többször beszélhetünk a relatív kalcium hiányról, különösen az intenzív hajtatásban és szabadföldön.

Az összetett okok között kiemelhető néhány a talaj, gyökérközeg tulajdonságaiból:

  • alacsony nedvességtartalma, magas sótartalma,
  • szélsőséges kémhatás, valamely kation (K, Mg, NH4) túlzott mennyisége,
  • levegőtlenség miatt rossz víz és tápanyag felvétel.

A klímatényezők, ápolási hibák közül gyakori hiányt kiváltó ok:

  • túl magas hőmérséklet, illetve besugárzás,
  • szélsőségesen ingadozó hőmérséklet,
  • túl magas páratartalom, és a miatta bekövetkező vízforgalom zavar,
  • túlzott vegetáció, szellőztetés hiánya,
  • túllevelezés, túlzott metszés.

Alaptrágyakénti mésztrágyázással Ca pótlására nagy Ca tartalmú anyagok, őrlemények, meszező anyagok és különböző Ca műtrágyák alkalmasak. Alapvető cél a felvehető kalcium tartalom növelése, szinten tartása a termő területen. A nagy adagú, talajjavító kezelések nem közvetlen tápanyagellátást szolgálják, de természetesen a felvehető Ca tartalmat is javítják. A mennyiséget mindig talajvizsgálati eredmények alapján kell megállapítani. A kalciumtrágyázásnál a különböző meszező anyagok tulajdonságait figyelembe véve célszerű magnéziumot is tartalmazó készítményt választani. A savanyú talajok kalcium igénye magasabb és a kalcium trágyák lúgosító hatása kedvező. Lúgos talajon a lassabb hatású, de kémhatást nem emelő gipszet kell előtérbe helyezni, illetve savanyító készítményeket kell használni.

Nagyobb mésztartalom bizonyos mértékig a pH emelkedésével is jár, ez pedig tovább nehezíti az oldhatóságát. A nagyadagú talajjavító (melioratív) meszezést és a tápanyagot is biztosító meszezést körültekintően kell végezni, mert kedvezőtlen mellékhatások is kialakulhatnak. A talajvizsgálati eredmények alapján kell a pontos mészadagot megállapítani. Szántóföldi mésztrágyázást a kötöttség, az y1 érték (hidrolitos aciditás), valamint a kémhatás függvényében végezhetjük el szakszerűen a szükséges adaggal. A nagyobb adagú meszezést általában a tenyészidőn kívül, ősszel legalkalmasabb elvégezni. A gyökérperzselési kockázat miatt közvetlenül a tenyészidő kezdete előtt csak kisadagú, tápanyagpótló kalciumtrágyázás végezhető.

A legtöbb meszező anyag csak száraz talajon keverhető el jól, de az után nedvességre van szükség, hogy az átalakulás folyamata végbemehessen. Nedves talajon a mésztejet tudjuk egyenletesen kijuttatni és ezzel az esetleges későbbi gyökérperzselést megakadályozni. Az alkalmazott mészhidrát, Futor, egyéb takarmánymész készítmények hatása gyors, de az EC-t és pH-t jelentősen emelik.

A dolomit, mészkőpor és gipsz közepes és lassú hatásúak. A sótartalmat kevésbé emelik, a gipsz előnye hogy lúgos talajon is biztonságosan használható, mert a pH-t nem emeli. A kalciumklorid kertészeti alkalmazása a klórérzékenység miatt korlátozott.

A lúgos kémhatású, nagyobb mészmennyiséget is tartalmazó műtrágyák is javító hatásúak. Így a mészsalétrom, szabadföldi kalcium-nitrát, a magnéziumos Agronit, és a mészammon-salétrom hatóanyagú Pétisó viszonylag gyors hatásúak és megfelelők a kettős célra. Beszerzésük néha bizonytalan.

Ca trágyázás segít a túlzottan kötött talajokon a morzsás szerkezet kialakításában is.

A meszező anyagok hatása a mészkőhöz viszonyítva (100 %) a dolomitnál 109 %, oltott mésznél 136 %, égetett mésznél 179 %. A meszező anyagoknál a mészhatás gyorsasága eltérő. A leggyorsabban az égetett mész és mészhidrát hat.

A mésztrágyaként használható meszező anyagok átlagos mésztartalma; %

Meszező anyag

CaCO3 tartalom

Meszező anyag

CaCO3 tartalom

Keménymészkő por

80-90

Márga

5

Lágymészkő por

70

Cukorgyári mésziszap

38-50

Dolomit őrlemény

60

Gipsz

40

Lápi mész

30-50

Lignitpor

30

Meszes lápföld

20-30

Péti mész

84

A talajkeverékek meszezésére elsősorban savanyú tőzegek használata esetén van szükség a kémhatás beállítása miatt, de az tápanyagként is hasznosul. Átlagosan 1 kg mennyiségű dolomitpor, vagy gipsz kell 0,5- 1,0 pH emeléséhez 1 m3 keverékhez. Így pl. 1 m3 4,5 pH-jú ukrán tőzeghez feltétlenül kell legalább 2 kg/m3 dolomitpor, hogy palántaneveléshez megfelelő 6,0-6,5 pH-jú legyen a kémhatás, amit a bekeverés után mindig ellenőrizni kell.

Mésztrágya adagok szántóföldön, CaCO3 t/ha hatóanyagban; (MÉM NAK, 1981 nyomán)

Kötöttség

pH (KCl)

pH (KCl) 5,6-6,0 mellett az y1

KA

<5

4-8

8-12

12-16

<38

1,0

0,4-0,6

1,0

1,5

38-50

1,5

0,4-0,6

1,5

2,0

50<

1,5

1,0

1,5

2,0

Megjegyzés: 1 t CaCO3 mennyiség 0,4 t tiszta Ca hatóanyagnak felel meg.

Pótlásakor a folyamatos ellátást biztosító kezelésekkel van lehetőség a kockázat valós csökkentésére. Alaptrágyázáskor a legalkalmasabb nagyobb mennyiséget kijuttatni és gyökérzónába dolgozni. Fejtrágyaként szilárd és tápoldatos kijuttatással is, valamint rendszeres lombtrágyázással oldható meg a kedvezőtlen körülmények mellet is a megfelelő ellátás. Alkalmi kezelésekkel nagyon kicsi a remény eredményt elérni.

Tápoldattal a mész felvételéből, a tápelemek antagonizmusából adódó relatív hiányokat, fejlődési zavarokat és élettani rendellenességeket könnyebben lehet megelőzni, esetleg gyógyítani. Tápoldatozásra elsősorban a vízben maradék nélkül oldódó kalcium-nitrát, illetve kalciumos NPK komplex alkalmasak. A gyorsan felvehető tápelemek, a Ca-ot kísérő NO3 illetve komplett tápelem sor segíti is a Ca-ion felvételét. A kalciumklorid alkalmazása az emelt EC- vel szabályozott technológiákban, elsősorban paradicsom tápoldatozásban terjedt el. Az ellenőrzött klór adagolásnak a minőségjavításban van szerepe. A kalciumkloridra a viszonylag alacsony költsége, valamint a szükséges kalcium pótlás miatt esett a választás. A klórszint ellenőrzése ennek a technológiának fontos része.

Az öntözővízben szereplő ásványi anyagok között is jelentős lehet a Ca mennyisége. Ez a Ca tápelemként is szolgálhat és savanyú oldatban jól felvehető. Tehát a tápoldatban annak mennyiségét figyelembe kell venni. Kemény öntözővíznél a receptírásnál van aki csak fele mennyiséggel számol, de savazással a teljes mennyiség figyelembe vehető. A tápoldat Ca tartalma talajon a növények igénye szerint, 80-130 mg/l (vagy g/1000 l), kőgyapoton 170-240 mg/l, de egyes technológiák zöldségben ennél jóval magasabb Ca szintet is javasolnak. Ez azt jelenti, ha talajon történő termesztés esetén az öntözővízben nincs magas Ca tartalom 1 m3, 1000 liter tápoldathoz 0,3 kg, kőgyapoton pedig akár 1 kg kalcium-nitrát műtrágyára lehet szükség.

Lombtrágyaként csak a vízben maradék nélkül oldódó Ca műtrágyák alkalmasak. A kalciumos komplexek, a kalcium-nitrát levélen keresztüli felvétele igen jó, ezért lombtrágyázásra is javasoltak minden Ca igényes kultúrában, paradicsom, szegfű, téli alma, uborka, stb. A lombtrágyázást azonban az intenzív lombnövekedéskor el kell kezdeni, hogy a levelek kalcium lekötése ne induljon meg. Csak több kezeléstől várhatunk eredményt, és el kell fogadni, hogy intenzív termesztésben a kalcium ellátást csak a lombtrágyázás nem oldhatja meg.

Kalciumpótlásra használható műtrágyák

Kalciumforma

Műtrágya

CaO ; és egyéb tartalom

kalcium-ammónium-nitrát

MAS, Pétisó

CaO 7 % + N 21-27 % +MgO 4 %

kalcium-nitrát

Kalcium-nitrát

CaO 25 % + N 15,5%

oldható kalcium

NPK alap, öntöző és lombtrágyák

7-25 %+ egyéb elemek

oldható kalcium

Rosaphos; Rosatop-Ca

4 +egyéb; 15 % + Me

Zöldségfélék vonatkozása

A zöldségfélék kalciumigénye jelentős és különösen az intenzív termesztésben okoz gondot a felvehető kalcium megfelelő mennyisége. Az intenzív termesztés sajátosságaiból adódóan a nagyadagú kálium ellátás, az ammónium-nitrát használat miatt gyakori relatív hiány jelent gondot. Az intenzív öntözés miatti kimosódás szintén jelentős veszteség forrása. Az érzékenyebb hibrid fajták is szerepet játszanak a kalcium ellátás miatti veszteségek jelentős emelkedésében.

A paradicsom kalciumhiány okait elemző vizsgálat szerint a nedvesség tartalom, a Ca ellátás és a P ellátás szintje egyaránt nagy hatással van a Ca hiány erősségére. A hirtelen felmelegedéssel járó vízforgalmi sokk, különösen hajtatásban erősítik a megjelenését a tavaszi termesztési ciklusban. Konténeres termesztésben az ingadozó nedvességszint miatt kialakuló túl magas EC is erősíti a tünetek kialakulását.

Palántákon a hiánytünetek a gyökér tenyészőcsúcsán jelentkeznek először, mait a kertész a legritkább esetben vesz észre. Pedig a palánták vontatott fejlődésének ez is gyakori oka.

Uborka és dinnyéknél a hajtáscsúcson és általában legfelső fiatal leveleken kialakuló tünetei a hajtáscsúcs görcsös tartása, zsugorodása, melyek levélkéinek csúcsrésze kifehéredik. A hajtásnövekedés erősen lelassul, és el is pusztul a csúcs. A paradicsomon, gyökérzöldségeken is leírják a fiatal levelek uborkáéhoz hasonló száradását.

Salátán és káposztaféléken a levélszél száradását már fiatal növényeken is láthatjuk, de a tünetek inkább a nagyobb zöldtömeg kifejlődésekor és akadályozott párologtatáskor alakulnak ki. Az őszi és kora tavaszi időszak jellegzetes problémája a levélszél barnulás.

Termés csúcsszáradását, csúcsrothadását okozza a paprikában, paradicsomban, tojásgyümölcsön és dinnyében. A még fiatal termés növekvő sejtjei sérülnek meg, melyek később szabálytalan foltban elhalnak. A termés deformálódását is okozzák, de annak értéktelenségét a fejlődés zavara okozza.

Kertészeti termesztésben jobb és javasolt a Mg tartalmú meszező anyagokat előnyben részesíteni, mint Dolomit, Dolomit őrlemény, Calcifer Mg, stb. A mésztrágyázás mértéke 0,5-3,0 t/ha, vagy hajtatásra vetítve 5-30 dkg/m2 CaCO3, a kötöttség, mésztartalom, kémhatás függvényében. Savanyú hatású meszező anyagot, a gipszet, lúgos talajokon kell választani a pH emelkedés elkerülése miatt. Igaz, hogy a gipsz hatása lassabb, mint más mészkészítményeké, de folyamatosabb a Ca ellátás.

Gyümölcsfélék vonatkozása

Felvétele és szállítása a gyümölcsöknél több sajátosságot is mutat. A szállítás csak a szállító rendszer faszövetében és csak felfelé történik. Mobilitása nagyon gyenge, a levelekben megkötődik, ezért azok kalciumtartalma a tenyészidőben folyamatosan nő. A gyümölcsök kalcium felvétele szintén mutat sajátosságokat. Több gyümölcs csak egészen fiatalon vesz fel kalciumot, később már csak hígul a mennyisége (egyes alma fajták). Aszályos időszakban a kalciumvesztés is felléphet a levelek elvonása miatt. A gyümölcs tápelem arányainak romlása pedig a minőség rovására megy.

A gyümölcstermő növények kalciumháztartására jellemző, hogy a levelekbe szállított kalcium nem használható fel újra.

A kalciumhiány tünetei az alacsony ellátottság élettani következményei. Elsősorban a gyümölcsök élettani és tárolási betegségei függenek össze a hiányos ellátottsággal. A kalciumhiány a fiatal levelek csúcsának elhalásával, torzulásával jelentkezik. A tünetmentes kalcium hiány a rossz szállíthatóságban, a gyümölcshús gyengeségében, érzékenységében nyilvánul meg a friss fogyasztású gyümölcsöknél, ezzel a szállítási károk, majd a tárolási betegségek miatti veszteségek nagyok. A tárolt gyümölcsön a héj és héj alatti szövetek barnulása, elhalása a jellegzetes tünet. A keserű húsfoltosság szintén a hiány következménye. A foltosodás az érzékeny almafajtákon egyes években már a fákon elkezdődik, de általában a tárolás alatt erősödnek fel a tünetek.

Hiányának oka rendkívül összetett, mert a tényleges, a talajban felvehető kalcium hiányon túl a relatív hiány legalább annyiszor okoz gondot. A talajban jelenlévő kalciumot ilyenkor a tápelemek antagonizmusa, a kálium, magnézium, ammónium túlsúlya miatt nem tudja a növény felvenni. A túl magas kémhatás, az alacsony nedvességtartalom szintén gátolja a felvételt. Az öntözött, intenzív gyümölcstermesztésben az intenzív NPK pótlás miatt relatív hiánya jelentkezik. A gyümölcsösek talajára is érvényes a kalcium pH-t szabályozó szerepe, túlzott jelenléte a kálium, magnézium, és egyes mikroelemek felvételét zavarja.
A talaj Ca tartalmát illetően a gyümölcsök általában igényesek.

Az ültetvények mésztrágyázását a 0-40, 0-60 cm talajrétegre a szántóföldi talajminta vizsgálat y1 értékkel (hidrolitos aciditás) számított értékből a kötöttség szerinti faktorral szorozva kell meghatározni. A mészfaktor kötöttséghez tartozó értékeit a táblázat tartalmazza. Jól látható, hogy a gyümölcsösök kalcium ellátása eltér a szántóföldi feltöltéstől, hiszen a laza talajokon a nagyobb gyökérzónára kisebb, kötött talajokon azonban nagyobb adagokat kell felhasználnunk.

Mésztrágya adagok számítása gyümölcsösben a szántóföldi vizsgálat alapján; CaCO3 t/ha hatóanyag MÉM NAK, 1981 nyomán)

Kötöttség

pH (KCl)

pH (KCl) 5,6-6,0 mellett az y1

KA

<5

4-8

8-12

12-16

<38

1,0

0,4-0,6

1,0

1,5

38-50

1,5

0,4-0,6

1,5

2,0

50<

1,5

1,0

1,5

2,0

Ültetvények mésztrágyázásához javasolt mészfaktorok kötöttség szerint

< 30 KA

30-37 KA

37-42 KA

42-50 KA

KA 50 <

0,53

0,76

1,05

1,35

1,5

Szőlő vonatkozása

Jelentőségét a talaj kémhatásán és mésztartalmában, valamint tápelemként közvetlen élettani hatásai együtt adják. A fás részekben kisebb mennyiség van, a levelekben a legtöbb és a termésben is jelentős mennyiség található.

Kiemelhetjük a közvetlenül a szőlő bogyó héjának a kialakulására gyakorolt élettani hatását. Több egyéb tápelem mellett a bogyó héjának vastagságát befolyásolja. Sok minőségi és egyéb szempontból is meghatározó, hogy hány sejtsor alkotja a bogyó héját. Minden színes fajtánál a színanyag kialakításában van fontos szerepe, de a vörös borfajtáknál, a színanyagoknak és az illatanyagoknak is nagy szerepe van, hasonlóan, mint a fehér illatos fajtáknál. De a savak mennyiségének, minőségének is fő hordozója a bogyó héja. Sőt a bogyók ropogósságára is döntő hatása lehet. A csemegeszőlőnél a szőlő szállíthatóságát nagyban befolyásolja. A felvétele is eltér a tenyészidő második felében a többi makro elemétől. Míg a többi tápelem felvétele a zsendülésre erősen visszaesik, a kalciumé az érés kezdetig lassan csökken.

A bogyó jó héjszerkezete kedvező hatással van a növényvédelmi szempontokra is. A jó kalcium ellátottságnak nagy szerepe abban, hogy az egyes gépi munkáknál a héj vastagság miatt a kisebb ütéseket is jobban elviseli a szőlőbogyó, például a hajtásbefűző gép munkája során.

A talaj aktív mésztartalma a szőlő gyökerek eltérő érzékenysége miatt érdekes. A sajátgyökerű fajták nem mészérzékenyek. Az oltványszőlők vad alanyai, eltérő mértékben, de érzékenyek az aktív mészre, ezért telepítésnél erre figyelemmel kell lenni.

Az alacsony mésztartalom az alacsony pH, valamint alacsony felvehető kalciumszint miatt kedvezőtlen. Ilyen helyzetben a pótlásról gondoskodni kell már a telepítés előtt is.

Kalciumhiánynál a fiatal levelek fejlődése elmarad, a levéllemezen igen apró elhaló pettyek vannak és a levél tölcsérszerűen sodródik. A levélcsúcs kampószerűen legörbül, a hajtások elhalnak.