Kén (S)

Kén (S)

Élettani szerepe

A növényi fehérjék építőeleme, de az aminosavakon kívül vitaminokban, a növények olajában is jelen van a kén (S). Élettani folyamatokat szabályozó hatása is van. Mint fehérje alkotó a zavartalan növekedésben van közvetlen szerepe. A fehérjék típusától függően adott növényre jellemző a nitrogénhez viszonyított mennyisége. A gazdasági növényeknél a nitrogén felvétele tízszer nagyobb, tehát a nitrogén, kén arány 10:1. Azonban a növények igénye igen eltérő. A nagyobb mennyiségű olajt termelő növények általában igényesebbek a kén mennyiségére. Leggyakrabban kén-trioxidban (SO3) és szulfátban (SO4) is fejezünk ki.

Szulfát formában általában hozzáférhető a talajban, de az intenzív termesztésben az ellátás harmóniája miatt pótlására is szükség van. A szulfátalapú kálium ellátással a tenyészidőre elegendő felvehető mennyiség jut ki.

Hiánytünetet okozó alacsony mennyisége kertészeti termesztésben viszonylag ritkán fordul elő, nem jellemző.

A kén élettani szerepének összefoglalása:

  • fehérje és vitaminalkotó
  • fehérje- és olajszintézist fokozó
  • enzim- és olajalkotó
  • fagytűrő képességet szabályozó

Talaj összefüggések

A talajalkotó szilárd anyagok nagy mennyiségű kötött kenet tartalmaznak. Ásványosodásuk lassú, ezért a tápanyagként hasznosuló kén nagyobb része a légkörből, szerves anyagokkal és a műtrágyák hatóanyagaként talajba jutó mennyiségből történik. Mezőgazdasági jelentőségű tápanyagként sokáig éppen a megfelelő forrás miatt nem szerepelt a tápanyagellátásban. A természetes kén utánpótlás erősen visszaesett és talajok kén készletének csökkenése a kén utánpótlását is élőtérbe hozta. A nyugat-európai országok (15-ök) kénkibocsájtásának mennyisége 1980 és 2000 között 87 %-kal csökkent, azaz egy nyolcadára esett vissza, a környezetvédelmi beruházások és tüzelési szokások változásának következtében.

A kéntartalmú műtrágyák, talajjavítók jellemzői

Műtrágya, talajjavító

S tartalom; %

Oldékonysága

pH hatása

Ammónium-szulfát

24

Alacsony, savanyít

Elemi kén, por

85 felett

rossz

Alacsony, savanyít

Gipsz

18-22

közepes

Nem jelentős

Keserűsó

14

Nem jelentős

Kálium-szulfát

17

Nem jelentős

Tápanyagellátási összefüggések

Hosszú ideig sem a szabadföldi, sem hajtatási körülmények között sem merült fel külön a kéntrágyázás szükségessége. A szabadföldön az ipari szennyezés természetes utánpótlásával, kertészeti termesztésben pedig a szulfát típusú műtrágyák kísérő tápelemeként jelentős mennyiségben jutott a talajba.

Alaptrágyaként főként kálium-szulfát (kénsavas kálisó) és szuperfoszfát, valamint a keserűsó használatával, illetve a komplex műtrágyák szulfát hatóanyagával végezzük a kéntrágyázást. Szerves forrása pedig a bedolgozott maradványok és szerves és zöldtrágyák.

A szulfát alapú klórmentes NPK műtrágyák például 15-30 % SO3 ként tartalmaznak. Szintén kénforrás a talajjavítóként, mésztrágyaként használt gipsz. A pH csökkentés céljából adott kén tápanyagot is szolgáltat.

Az intenzív termesztésben, időben és mennyiségben is megfelelő mennyiség miatt a termesztés kén igényét a többi tápeleméhez hasonló mérleg szerinti elven ki kell szolgálni. A kijuttatott kén a talaj kémhatását csökkenti, így lúgos talajon a szulfát alapú trágyák és kén készítmények pH csökkentéssel is javítják a gyökérközeg minőségét, a tápanyagfelvételt.

Tápoldatban, zárt tápanyagrendszerben a többi tápelemhez hasonlóan, a kénigénynek megfelelő mennyiséget kell biztosítani, hogy hiánya ne okozzon élettani zavarokat. Talajon javasolt mennyisége 80-150 mg/l SO4 hatóanyag. Kőgyapoton a kén mennyisége nagy és a tápoldatban 80-350 mg/l SO4 hatóanyagnak kell lenni. A felső határ csak a paradicsomra jellemző, az átlagos zöldség és dísznövény igény 80-190 mg/l, vagy g/1000 l. Pótlása a már említett szulfát alapú vízoldható műtrágyákkal, mint vízoldható (ws) kálium-szulfát és keserűsó receptbe illesztésével végezzük.

A kéntartalmú műtrágyák, talajjavítók jellemzői

Műtrágya, talajjavító

SO3 tartalom; %

Oldékonyság

pH hatása

Ammónium-szulfát

24

alacsony, savanyít

Elemi kén, por

85 felett

rossz

alacsony, savanyít

Gipsz

18-22

közepes

nem jelentős

Keserűsó

14

nem jelentős

Kálium-szulfát

17

nem jelentős

Szulfát alapú komplex alap, öntöző és lombtrágyák

2-35

ált. gyengén savanyít

Zöldségfélék vonatkozása

A zöldségnövények között kevés kiemelhetően kénigényes faj található és csak a hagymafélék emelhetők ki, de az intenzív növekedés miatt a fehérjeszintézisben betöltött szerepe miatt a kénhiány könnyen a növekedést lassító tényező lehet. Vizsgálat nélkül nehéz észrevenni a gyengébb hiány jeleit, mert a növény általánosan világosabb színe, a növekedés lassulása nem látványosan jelentkeznek. Az általános sárgulás, a növény kissé felálló levelei már súlyosabb hiány szintjét jelzik. Ezeknek a kialakulása viszont ritka a szulfát alapú műtrágyák használata miatt, hiszen ezekkel egyben a kénellátást is biztosítjuk.

Gyümölcsfélék vonatkozása

Jelentősége a gyümölcsöknél elsősorban mint a fehérjék építő eleme fontos, de vitaminokban is megtalálható. Élettani folyamatokat szabályozó hatása is van. Elég nagy mennyiségben felvett elem. Természetes utánpótlása a szerves anyag forgalommal, a levegő SO2 tartalmából történik. A műtrágyák kísérőanyagaként, mint a szulfát műtrágyák hatóanyaga jelentős mennyiséget juttatunk ki a gyümölcstermesztésben is. Céltudatos trágyázó elem csak az utóbbi időben kap nagyobb szerepet a klór érzékeny gyümölcsök szulfátműtrágyázásával automatikusan megtörténik.

A talaj kémhatását csökkenti, így lúgos talajon a szulfát alapú trágyák és kén készítmények pH csökkentéssel is javítják a gyökérközeg minőségét, a tápanyagfelvételt.

Szőlő vonatkozása

A kén a szőlő esetében is elsősorban a fehérjeszintézisben tölt be meghatározó szerepet. Termesztésben a a környezetből, a növényvédelmi kezelésekkel és a műtrágyák hatóanyagaként a szükséges mennyiség kijutott és kijut az állományokra.

Gyakorlatban szőlő kénhiányára vonatkozó problémáról nem tudunk, hiánytünetet aszakirodalom sem ír le. Túladagolásából eredő mérgezési tünetek a levegőből származó, illetve a növényvédelmi kezelésekkel kikerülő mennyiség együtt már okozhat, de ez sem jellemző.