A növényi fehérjék építőeleme, de az aminosavakon kívül vitaminokban, a növények olajában is jelen van a kén (S). Élettani folyamatokat szabályozó hatása is van. Mint fehérje alkotó a zavartalan növekedésben van közvetlen szerepe. A fehérjék típusától függően adott növényre jellemző a nitrogénhez viszonyított mennyisége. A gazdasági növényeknél a nitrogén felvétele tízszer nagyobb, tehát a nitrogén, kén arány 10:1. Azonban a növények igénye igen eltérő. A nagyobb mennyiségű olajt termelő növények általában igényesebbek a kén mennyiségére. Leggyakrabban kén-trioxidban (SO3) és szulfátban (SO4) is fejezünk ki.
Szulfát formában általában hozzáférhető a talajban, de az intenzív termesztésben az ellátás harmóniája miatt pótlására is szükség van. A szulfátalapú kálium ellátással a tenyészidőre elegendő felvehető mennyiség jut ki.
Hiánytünetet okozó alacsony mennyisége kertészeti termesztésben viszonylag ritkán fordul elő, nem jellemző.
A kén élettani szerepének összefoglalása:
A talajalkotó szilárd anyagok nagy mennyiségű kötött kenet tartalmaznak. Ásványosodásuk lassú, ezért a tápanyagként hasznosuló kén nagyobb része a légkörből, szerves anyagokkal és a műtrágyák hatóanyagaként talajba jutó mennyiségből történik. Mezőgazdasági jelentőségű tápanyagként sokáig éppen a megfelelő forrás miatt nem szerepelt a tápanyagellátásban. A természetes kén utánpótlás erősen visszaesett és talajok kén készletének csökkenése a kén utánpótlását is élőtérbe hozta. A nyugat-európai országok (15-ök) kénkibocsájtásának mennyisége 1980 és 2000 között 87 %-kal csökkent, azaz egy nyolcadára esett vissza, a környezetvédelmi beruházások és tüzelési szokások változásának következtében.
A kéntartalmú műtrágyák, talajjavítók jellemzői
Műtrágya, talajjavító |
S tartalom; % |
Oldékonysága |
pH hatása |
---|---|---|---|
Ammónium-szulfát |
24 |
jó |
Alacsony, savanyít |
Elemi kén, por |
85 felett |
rossz |
Alacsony, savanyít |
Gipsz |
18-22 |
közepes |
Nem jelentős |
Keserűsó |
14 |
jó |
Nem jelentős |
Kálium-szulfát |
17 |
jó |
Nem jelentős |
Hosszú ideig sem a szabadföldi, sem hajtatási körülmények között sem merült fel külön a kéntrágyázás szükségessége. A szabadföldön az ipari szennyezés természetes utánpótlásával, kertészeti termesztésben pedig a szulfát típusú műtrágyák kísérő tápelemeként jelentős mennyiségben jutott a talajba.
Alaptrágyaként főként kálium-szulfát (kénsavas kálisó) és szuperfoszfát, valamint a keserűsó használatával, illetve a komplex műtrágyák szulfát hatóanyagával végezzük a kéntrágyázást. Szerves forrása pedig a bedolgozott maradványok és szerves és zöldtrágyák.
A szulfát alapú klórmentes NPK műtrágyák például 15-30 % SO3 ként tartalmaznak. Szintén kénforrás a talajjavítóként, mésztrágyaként használt gipsz. A pH csökkentés céljából adott kén tápanyagot is szolgáltat.
Az intenzív termesztésben, időben és mennyiségben is megfelelő mennyiség miatt a termesztés kén igényét a többi tápeleméhez hasonló mérleg szerinti elven ki kell szolgálni. A kijuttatott kén a talaj kémhatását csökkenti, így lúgos talajon a szulfát alapú trágyák és kén készítmények pH csökkentéssel is javítják a gyökérközeg minőségét, a tápanyagfelvételt.
Tápoldatban, zárt tápanyagrendszerben a többi tápelemhez hasonlóan, a kénigénynek megfelelő mennyiséget kell biztosítani, hogy hiánya ne okozzon élettani zavarokat. Talajon javasolt mennyisége 80-150 mg/l SO4 hatóanyag. Kőgyapoton a kén mennyisége nagy és a tápoldatban 80-350 mg/l SO4 hatóanyagnak kell lenni. A felső határ csak a paradicsomra jellemző, az átlagos zöldség és dísznövény igény 80-190 mg/l, vagy g/1000 l. Pótlása a már említett szulfát alapú vízoldható műtrágyákkal, mint vízoldható (ws) kálium-szulfát és keserűsó receptbe illesztésével végezzük.
A kéntartalmú műtrágyák, talajjavítók jellemzői
Műtrágya, talajjavító |
SO3 tartalom; % |
Oldékonyság |
pH hatása |
---|---|---|---|
Ammónium-szulfát |
24 |
jó |
alacsony, savanyít |
Elemi kén, por |
85 felett |
rossz |
alacsony, savanyít |
Gipsz |
18-22 |
közepes |
nem jelentős |
Keserűsó |
14 |
jó |
nem jelentős |
Kálium-szulfát |
17 |
jó |
nem jelentős |
Szulfát alapú komplex alap, öntöző és lombtrágyák |
2-35 |
jó |
ált. gyengén savanyít |
A zöldségnövények között kevés kiemelhetően kénigényes faj található és csak a hagymafélék emelhetők ki, de az intenzív növekedés miatt a fehérjeszintézisben betöltött szerepe miatt a kénhiány könnyen a növekedést lassító tényező lehet. Vizsgálat nélkül nehéz észrevenni a gyengébb hiány jeleit, mert a növény általánosan világosabb színe, a növekedés lassulása nem látványosan jelentkeznek. Az általános sárgulás, a növény kissé felálló levelei már súlyosabb hiány szintjét jelzik. Ezeknek a kialakulása viszont ritka a szulfát alapú műtrágyák használata miatt, hiszen ezekkel egyben a kénellátást is biztosítjuk.
Jelentősége a gyümölcsöknél elsősorban mint a fehérjék építő eleme fontos, de vitaminokban is megtalálható. Élettani folyamatokat szabályozó hatása is van. Elég nagy mennyiségben felvett elem. Természetes utánpótlása a szerves anyag forgalommal, a levegő SO2 tartalmából történik. A műtrágyák kísérőanyagaként, mint a szulfát műtrágyák hatóanyaga jelentős mennyiséget juttatunk ki a gyümölcstermesztésben is. Céltudatos trágyázó elem csak az utóbbi időben kap nagyobb szerepet a klór érzékeny gyümölcsök szulfátműtrágyázásával automatikusan megtörténik.
A talaj kémhatását csökkenti, így lúgos talajon a szulfát alapú trágyák és kén készítmények pH csökkentéssel is javítják a gyökérközeg minőségét, a tápanyagfelvételt.
A kén a szőlő esetében is elsősorban a fehérjeszintézisben tölt be meghatározó szerepet. Termesztésben a a környezetből, a növényvédelmi kezelésekkel és a műtrágyák hatóanyagaként a szükséges mennyiség kijutott és kijut az állományokra.
Gyakorlatban szőlő kénhiányára vonatkozó problémáról nem tudunk, hiánytünetet aszakirodalom sem ír le. Túladagolásából eredő mérgezési tünetek a levegőből származó, illetve a növényvédelmi kezelésekkel kikerülő mennyiség együtt már okozhat, de ez sem jellemző.