Amikor a jó szándék és a szakértelem köszönő viszonyban sincs egymással!

Dátum: 2024-01-31 15:22

Talajaink szerves anyag tartalma folyamatosan csökken. Magyarország állatállománya is folyamatosan fogyatkozik. Addig amíg kb. 40 éve volt olyan időszak, hogy a sertés állomány meghaladta a magyar lakosságot, és elérte a 11 millió darabot, addig napjainkban ez szám a 2,5 millió környékén ingadozik. A szarvasmarha és egyéb kérődzök száma is erősen lecsökkent, s ettől kezdve az általuk termelt trágya is drasztikusan visszaesett. A szerves trágya szállítása és kiszórása pedig erősen megnőtt.

A szerves trágya ára erősen leköveti a műtrágyák árat, hiszen a gabonafélékre kiszórt műtrágyák, és különösen a nitrogén tartalmú műtrágyák mennyisége a lehulló csapadékkal együtt meghatározza a hektáronkénti szalma mennyiségét, s így közvetve a szerves trágya árát is befolyásolja.

S e rövid bevezető után térjek rá a címben szereplő kijelentés tartalmára.

Télen is járva a területeket gyalog és autóval sok helyen tapasztalom, hogy a terület tulajdonosa gondoskodott a szerves trágya beszerzéséről, s sok pótkocsinyi trágya van leborítva. A szándék jó, hiszen főleg homokon a talajban lévő szerves anyag segít a víz és tápanyag megtartásában, közvetve befolyásolja a termés mennyiséget. A probléma itt a szó szerinti leborítással van, s ott van már több napja, sőt akár több hónapja is, úgy ahogy lecsúszott a pótkocsiról.

A szerves trágya minőségét anaerob, azaz levegőtlen, oxigéntől elzárt körülmények között őrzi meg, sőt a minősége összerakva és letömörítve még javul is. Ha ezt nem csináljuk meg, és 3 napnál tovább szellőztetjük akkor a hatóanyag tartalmának jelentős részét elveszíti, vagy akár az egészet is.

Ahhoz túl drága, hogy ezt megengedhessük magunknak. A különböző minőségű szerves trágyákat összerakva, letömörítve lenne érdemes tárolni, s akár egy évig is érlelni, mikorra az alomanyagok teljesen elbomlanának és nem lennének már felismerhetők. Akkor lenne a trágya igazán érett és a növényeink számára a legkedvezőbb. Ha szerves trágyázunk akkor úgy ütemezzük ezeket a munkákat, hogy a hordás vagy összerakással és tömörítéssel társuljon, vagy rögtön szórással és talajba forgatással. A leborításon és ott és úgy hagyáson túl, már csak egy rosszabb variáció van, ha a megérkezett szerves trágyát szétszórják a területen, de sok napon keresztül nem történik meg a beforgatása. Ilyen erővel akár szalmát is szétszórhatnánk a területen, melynek költsége sokkal alacsonyabb, de a sok napon keresztül szétszórt és nem leforgatott trágya minőségével egyenértékű lesz kb. egy hét alatt.

Ha szerves trágyázunk, s ezeket a javaslatokat megfogadjuk, akkor sokkalta jobb eredményre számíthatunk. Van értelme munkánknak, nem csak a lelkiismeretünket nyugtattuk meg, hogy csináltunk valamit.

Ilyen, és ehhez hasonló képekkel bárhol találkozhatunk a határban, az utak mentén. Ne kövessük el ezt a hibát!

Knipf Róbert
növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási mérnök