Vöröshagyma

Vöröshagyma

Igen változatos termesztésű és felhasználású csoport a vöröshagymáké. Friss fogyasztásra, élelmiszer ipari alapanyagként és fűszerként is felhasznált zöldségfélék. A vöröshagymának kiemelt termőtájai alakultak ki és termőterülete a 10.000 hektáros nagyságrendet is elérte. A 2000-es évek végére 3000 ha alá esett vissza a termesztés és mára alig van 2000 ha felett a termőterülete, pedig európai uniós oltalmat kapott a Makói vöröshagyma.

Termesztési technológiájuk nagyon változatos. A fogyasztási célnak megfelelően zöld, friss fogyasztású fejes és tárolásra termesztjük. A kétéves Makó térségi termesztés a szárítmánynak, illetve tárolásra kiváló minőséget adta, de az egyéves termesztés egyre jobb minőséget produkálva szorítja vissza.Hajtatásban csak zöldhagymaként van kisebb jelentősége.

Intenzív termesztésükkel a technológiájuk is gyökeresen megváltozott, terméseredményük többszöröse a hagyományosénak.

Táplálkozási értékét a fűszerkénti felhasználás határozza meg. A magyar konyha alapfűszere, de értékes beltartalma miatt is fontos zöldségünk. Fehérjéből 1,2 g, szénhidrátból kiemelkedő 8,3 g és rostból 2 g van 100 g termésben. Káliumból 180-236 mg, kalciumból 30, magnéziumból 24 mg, vasból 1,6 mg, foszforból 25-40 mg, nátriumból 8 mg és cinkből 0,17 mg van 100rmésében. C-vitaminból is jelentős 10 mg-ot tartalmaz, igaz ez meg sem közelíti a póréhagyma 70-100 mg-nyi mennyiségét. Niacinból 1,2 mg, pantoténsavból 0,05 mg, B6 vitaminból 0,41 és E-vitaminból0,2 mg van 100 g termésben. A B1 vitaminból 80, B2 vitaminból 30, folsavból 6,4 és biotinból 3 mikrogramm van 100 g termésben.

A hagymafajok szárazanyagának tápelem összetétele

Elemek

Makro tápelem tartalom, szárazanyag %

neve

kémiai jele

zöldhagyma

vöröshagyma fejes

fokhagyma

metélőhagyma

Nitrogén

N

3,4

3,1

4,2

4,1

Foszfor

P

0,39

0,41

0,71

0,36

Kálium

K

5,8

3,6

2,2

5,4

Kalcium

Ca

1,0

0,2

0,4

1,2

Magnézium

Mg

0,2

0,2

0,1

0,24
 

Mikro tápelemek (nyomelemek) mennyisége a szárazanyagra vonatkoztatva; ppm, mg/kg

Vas

Fe

90

40

29

275

Cink

Zn

31

29

33

25

Mangán

Mn

18

18

9

47

Réz

Cu

6

5

2

4,5

Bór

B

4

5

4

6

Molibdén

Mo

0,4

0,3

0,2

0,3

Tápanyagellátás általános szempontjai

A vöröshagyma magas szárazanyag tartalma miatt tápanyagigénye viszonylag nagy. Öntözött termesztésben a megemelkedő termésátlagok jelentős tápanyagszükséglet emelkedést is jelentenek.

A vöröshagyma termesztésben is a nitrogén meghatározó a termés mennyiségére, minőségére is. A nitrogén túladagolás, illetve még inkább egyoldalú nitrogén ellátás a minőségre, tárolhatóságra és növény-egészségügyi viszonyokra is nagyon káros. A minőséget, beltartalmat meghatározó kálium ellátás, valamint a zöldségek között kiemelhető kén igény kielégítése fontos eleme a tápanyag ellátásnak.

A vöröshagyma fajlagos tápanyagigénye, a terméssel kivont tápanyag mennyisége

Hatóanyag

Fajlagos tápanyagigény (kg/termés)

Terméssel kivont* (kg/ha)

egyéves termesztés

kétéves termesztés

dughagyma-termesztés

egyéves termesztés

kétéves termesztés

dughagyma-termesztés

N

3,4

4,6

4,4

119

101

88

P2O5

0,9

1,3

1,2

31,5

28,6

24

K2O

3,8

4,5

4,2

133

99

8

Műtrágyaigény 1 t terméshez, hatóanyag kg-ban, (MÉM NAK, 1981nyomán)

Növény

Termés

Hatóanyag 1 t terméshez

t/ha

N

P2O5

K2O

Dughagyma

10-20

4,4

1,2

2,8

Vöröshagyma, dughagymáról

16-35

4,6

1,3

2,5

Vöröshagyma, magról vetett

14-45

3,4

0,9

2,8

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!