Fejes és jégsaláta

A zöldségfélék népszerű, de nem nagy területen termesztett növényei. A hagyományosnak mondható fejes saláta mellett az utóbbi időben több fodros és színes fajta termesztése és fogyasztása futott fel. A 2000-es évek közepén 250-320 ha termőterületet jelzett a statisztika, az évtized végére azonban már csak 200 ha környékén termesztettük. jelentős mozgás volt a behozatalban az évtized közepén. Az addig néhány száz tonnás mennyiség 2005-ben már 1000 t feletti, majd 2007-ben az 5000 tonnát is meghaladja, ami jó val több mint a hazai betakarított termés fele, 65 %-a. Lassan csökken , de még így is a termsztés negyedést jelenti az ezredfordulón.

A temesztésre a folyamatos ültetéssel kialakított egyenletes kínálatra törekszenek a termelők. A korai és késő őszi szezonban a hideg hajtatásból, majd a szabadföldi termesztésből kerül ki a saláta döntő mennysiége. Termesztése palántázott intenzív tépoldatos technológiával jellemző. A tápoldatozás csepegtetve, illetve mikro szórófejes módszerrel történik.

A saláták táplálkozási értékét elsősorban a korai, illetve szezonon kívüli vitaminforrás jellege adja, de beltartalmi értékei is jelentősek. Igaz, hogy éppen a fényszegény korai és késő őszi időszakban termesztett saláták beltartalma alcsonyabb. A saláták általában a zöldségfélékhez hasonló mennyiségű, 2 g fehérjét, 2,2 g szánhidrátot és 2 g rostot tartalmaznak 100 g termésben. Ásványi anyag tartalma jelentős, hiszen 220-260 mg káliumot, 28 mg kalciumot, 24 mg magnéziumot 40 mg foszfort és 16 mg nátriumot, valamint a mikroelemek közül 0,2 mg vasat, 0,03 mg rezet, 0,16 mg cinkat és 0,18 mg mangánt tartalmaz 100 g termése.

Vitaminforrásként 20 mg C-vitaminnal, 0,8 mg karotinnal, 0,04 mg B6 vitaminnal, 0,4 mg E vitaminnal, 0,5 mg niacinnal számolhatunk 100 g termésben. K-vitaminból 200, B1 vitaminból 60, B2 vitaminból 100, biotinból 2,2, folsavból 25 mikrogramm van 100 g termésben.

A fejes saláta táplálkozási értéke nem elsősorban a magas beltartalomból, hanem a zöldségszegény korai és késő őszi vitamin ellátásból adódik. Fehérjéből 1,4 g, szénhidrátból 2 g, rostból szintén 2 g van 100 g termésben. A borús korai, illetve késő őszi téli termesztésben sokkal alacsonyabb a termés vitamin tartalma, de ettől függetlenül jelentős forrás az ásványi anyagokkal együtt. Vitaminokból 200 mikrogramm K-vitamin, 60 B1 vitamin, 100 B2 vitamin,, 2,2 biotin és 25 folsav van 100 g termésben. A karotinból 0,8 mg, E- vitaminból 0,4 mg, B6 vitaminból 0,04 mg, C-vitaminból 20mg, niacinól 0,5 mg van 100 g termésében.

Ásványi anyagokból 220-260 mg kálium, 16 mg nátrium, 24 mg magnézium, 40 mg foszfor, valamint a mikroelemekből 0,2 mg vas, 0,03 mg réz, 0,16 mg cink, valamint 0,18 mg nangán van 100 g termésben.

A nitrát tartalom a korai saláták esetében kiemelt kérdés volt és ma sem léphetjük át, igaz mindez az új fajtákkal és szakszerű technológiával sokkal kisebb problémát okoz. Korábban a fényszegény időszakban egyes fajtákban olyan lassú volt a nitrogén feldolgozása, hogy túl nagy mennyiségbe fogyasztva az egészségre veszélyes szintet is meghaladhatta a nitrát szint. A ma használt, sokkal kisebb fényigényű fajták nitrát tartalma eredendően sokkal alacsonyabb. Ismerve a nitrogén feldolgozás fénytől függő menetét, a helyesen eljáró termelők a betakarítást a nap végére időzítik, amikor a legalacsonyabb a nitrát mennyisége a szövetekben. A nitrogén ellátást a tenyészidő végére visszafogva szintén csökken a nitrát tartalom és a szigorú élelmiszer határértéken biztonsággal belül tartható.

Tápanyagellátás általános szempontjai

A saláták fajlagos tápanyag igénye hasonló a nitrogénigényes zöldségfélékéhez. Egy tonna terméshez átlagosan 4 kg nitrogén és 5 kg kálium hatóanyag szükséges. Foszforból 18, magnéziumból 0,5 kg oxidban kifejezett mennyiség szükséges.

A saláták általában érzékenyek a mikroelemek, a kalcium és bór hiányára. Termesztéstechnológiai kérdés is a kalcium és nitrogén helyes ellátása. A kalciumé a külső körülmények által erősen befolyásolt, és akár teljes terméskiesést is okozó relatív kalciumhiány bekövetkezésének veszélye miatt. A relatív hiány azt jelenti, hogy az egyébként gyökérzónában jelen lévő kalcium felvétele, feldolgozása akadályozott olyan mértékben, hogy súlyos károkat okozó tünetek, levélszél barnulások következnek be. A nitrogén ellátás a termés pultállósága, a repedés veszély, valamint a friss termés nitrát tartalma miatt fontos kérdése a saláta termesztésnek.

Hajtatott fejes saláta tápanyagfelvételének alakulása a termésmennyiség függvényében (g/m²)(GEISSLER, 1988)

Intenzív fejes saláta hozamközpontú műtrágya szükséglete technológiában; kg/ha hatóanyag (3RPSystem, 2009)

Növényvédelem általános szempontjai

Feltöltés alatt!