Zöldségpalánták komplett Rosier tápanyagellátása

Minta technológia, általános feltételekkel. Eltérő körülmények esetén korrekció szükséges.

Tartalomjegyzék:

A zöldségpalánták Rosier tápanyagellátása a kertészeti termékekre fejlesztett komplett termékekre épül, melyek a létfontosságú tápelemeket tiszta formában, vivő és ballasztanyagok nélkül tartalmazzák. A technológia a teljes tápelem ellátásra törekszik, melyben a kultúra igényét optimálisan elégíti ki, ezzel gazdaságosan, felesleges költségek és környezetszennyezés nélkül ad hatékony megoldási lehetőségeket a különböző adottságú termesztéshez.

A jó palánta elkészítése összetett feladat. Nem ragadhatunk ki egy-egy elemet a termesztésből, (mint pl. tápanyag, palántanevelő közeg, fény, szellőztetés, növényvédelem, stb.), mert ezek mindegyikének megfelelőnek kell lenni ahhoz, hogy a palántanevelés sikeres legyen.

A palántanevelés technológiai elemeire is igaz a minimum törvény. A palántanevelés nehézségét a környezeti feltételek minőségének, pontos összhangjának kialakítása, szabályozása jelenti. Milyen alapvető szempontokat vegyünk figyelembe a termesztés egészének sikere érdekében?

Palántanevelő közeg

A rendszeres tápoldatozás mellett is elegendő levegőt tartalmazó, laza, a gyökérzet fejlődését nem akadályozó közeg megfelelő. Tőzegalapú palántaföld keveréken erős gyökerű, fejlett, jó minőségű palánta nevelhető. A magvetést tápanyagszegény keverékben végezzük. Az első és legfontosabb dolog, hogy ne tartalmazzon káros elemeket, magas só, Na, Cl, stb., levegős szerkezetű legyen. Mennyire tartja a vizet? Nagyon eltérő az egyes közegek víztartása, vízháztartása. Minden típusnál, keveréknél meg kell tudni, rosszabb esetben tapasztalni a vízgazdálkodás jellemzőit.

A palánták ápolásának kiemelt elemei

A palántákra, mint élőlényre igaz, mint amit a csecsemőre is mondani szoktunk: ő is egy felnőtt, csak még kicsi és sokkal érzékenyebb. A palánta is ugyanúgy fejlődik és működik, mint a felnőtt növények, de annál sokkal érzékenyebb. Ezért a fejlődéséhez szükséges feltételeket pontosabban kell biztosítanunk. A fény, hő, páratartalom, víz és tápanyagellátás az életfolyamatokkal a palánta fejlődését, minőségét, a palántanevelés időtartamát is befolyásolja. A fiatal növények sokkal érzékenyebbek a szélsőséges hatásokra. A szélsőségek hatása kettős. Részben a fejlődésben visszamarad, lassul az állomány, illetve a növények "szétnőnek", azaz jelentős eltérés alakul ki az egyes növények között. A növekedés során a fejlettebb erős növények betakarják a fejletlenebbeket, ezzel a különbségek tovább nőnek és az egyrésze kiültetésre alkalmas lenne, másik rész pedig fejletlen.

Nedvesség nem a vízigény, hanem a gyakran minimális gyökérközegben lévő egyenletessége miatt okoz gondot. A gyökérzónában a nedvességet intenzív termesztésben tápoldattal pótoljuk. A párolgás miatti kiszáradást pedig kisadagú frissítő öntözéssel kell szükség szerint megelőzni úgy, hogy a palánták a legrövidebb ideig legyenek nedvesek.

A szellőztetésre a palántanevelésben sem csak úgy gondoljunk, hogy hőmérsékletet és páratartalmat szabályozunk vele, hanem az egyik legfontosabb tápanyagot, a széndioxidot is ilyenkor pótoljuk. Ezért a körülményekhez képest a lehető legtöbbet szellőztessünk. A túl magas páratartalom miatt a megnyúlás elkerüléséhez is szükség van rá! A palántanevelésben azoknak a pár centis növényeknek is kell magas növényház, a rendszeres szellőztetés.

A fény hiánya a korai termesztés még korábbi palántanevelésének legnagyobb „ellensége”. Pót megvilágítás a korai, koncentrált palántanevelésben fontos ápolási művelet. A nyári erős besugárzás is káros a fiatal növények fejlődésére, ilyenkor árnyékolni, párásítani kell, hogy a növekedés üteme megfelelő legyen.

A hőmérséklet szabályozása a fűtéssel növényházban egyik legszabályozottabb lehetőségnek tűnik, de a hűtés, ha éppen arra van szükség, már komoly gondot jelent. Nem is olyan egyszerű feladat a nyári kánikulában jelentősebben csökkenteni a belső hőmérsékletet.

Az éjjel-nappali hőmérséklet viszonya is nagyon fontos, mely erősen hat a vegetatív-generatív egyensúlyra, a növekedés ütemére.

Néhány zöldségnövény palántáinak hőigénye

Növény

Csirázás nap

Szikleveles korban; oC

Lombleveles korban; oC

Nappal

Éjjel

Nappal

Éjjel

Napos idő

 

Borult időben

Napos idő után

Borult idő után

Paprika

28-30

18-20

17-18

22-25

20-22

18-22

16-18

Paradicsom

25-28

18-20

16-18

20-24

18-20

16-18

15-17

Uborka, dinnye

26-28

18-20

16-18

24-25

20-22

18-20

16-18

Káposztafélék

16-20

14-16

12-14

18-20

16-18

14-16

12-14

Kínai kel

19-20

18-19

16-17

20-21

19-20

17-18

16-17

Fejes saláta

12-15

10-12

8-10

16-18

14-16

14-16

12-14


A hőmérsékleti értékektől való jelentősebb eltérés esetén megnyúlás, leöregedés, virág differenciálódási problémák, magszár képződés, későbbi virágelrúgás következhet be. Tartósan 1-2 °C-kal magasabb hőmérséklet esetén a növények kisebb mértékű megnyúlásával számolhatunk, ennél lényegesen magasabb értékek már károsak lehetnek a palántánk általános fejlődésére. Gyakori hiba, hogy a hőmérőket nem a növények magasságában helyezik el, hanem annál lényegesen magasabban mérnek. A vegetatív túlsúly, a fürtképződés, virágképződés problémái láthatatlan következményekként okoznak kárt a termesztésben, melyeket általában más valamire fog a kertész.

A termesztő közeg hőmérséklete különösen a csírázás idején fontos. A gyökeresedés szintén csak megfelelő közeg hőmérsékletnél intenzív. A közeg alacsonyabb és a levegő magasabb hőmérséklete lombos palántát, a közeg magasabb és a levegő viszonylag alacsonyabb hőmérséklete erős gyökerű, zömök palántát eredményez.

Az öntözővíz hőmérsékletére is oda kell figyelni. Ne legyen nagy különbség  a berendezésben kialakult és az öntözővíz hőmérséklete között. A hideg öntözővíz sokkolja az apró, érzékeny növényeink fejlődését, és napokra visszavetheti fejlődésüket. Az öntözővíz hőmérsékletét legkönnyebb úgy beállítani, hogy a napi öntözéshez szükséges mennyiséget a növényházunkban tároljuk, és hagyjuk átmelegedni.

Ugyanakkor jó hatása lehet a kánikulai időszakban hidegebb öntözővíz hűtésének. Arra azonban figyeljünk, hogy a nagy hőkülönbség ilyenkor is sokkot okozhat.

Palánták tápanyagellátása

A tápanyagellátás alapja, hogy felvehető formában lévő elemekkel szolgáljuk ki a növényeket. A gyenge gyökérzet, a kisebb mennyiségi igény és rövid nevelési időben az ellátásnak pontosnak és szakszerűnek kell lenni. Hiba esetén az élettani zavar a fejletlenebb növények érzékenysége miatt gyorsan súlyossá válik, korrekcióra pedig legtöbbször kevés lehetőség, és késő van.

A tápelemek közül főleg a könnyen felvehető foszforra és mikroelemekre kell figyelnünk. A magas, vagy teljes mennyiségben könnyen felvehető foszfort tartalmazó alap és starter műtrágyákkal kockázat nincsen, mert ezek lehűléskor is megfelelő ellátást biztosítanak.

A palánták alaptrágyázása a nevelő közeg tápanyag feltöltése.

Az csak az erre a célra alkalmas, viszonylag gyorsan oldódó komplexek felelnek meg tökéletesen palántaneveléshez. A feltöltésnél az egyenletesség rendkívül fontos. A kis méretű granulátumok(1-2 mm mikrogranulátumok) jól keverhetők, a normál méretűeket (2-4 mm) a felhasználás előtt pár nappal nedves homokkal rétegezzük, hogy a keveréskor széteső szemcsék a legegyenletesebben elkeveredjenek a közegben. A feltöltéssel csak biztonsági tartalékot, a tápelem harmónia hátterét biztosítjuk, melyet a körülmények és a palánták fejlődésének megfelelő tápoldatozással egészítünk ki.

A palánták minősége, palánták edzése

Amikor a palánta minőségéről általánosan szólunk általában minden kertésznek eszébe jutnak egyes szempontok, de biztos, hogy sokkal nehezebben fogalmazódik meg konkrétan, melyik paraméter mikor, miért jó, vagy rossz?

A palánták minősítésének néhány szempontja:

  • Csírázás: a gyorsabb és egyenletes a jó. Az elhúzódó csírázás a palánták „szétnövését”, egyenetlen állományát okozza. Tápanyag szempontjából az első lomblevélkezdemények megjelenéséig a minél alacsonyabb sószint, EC kedvező a csírázáshoz.
  • Gyökérfejlődés: mint a növény „motorja” természetesen a palánták fejlődésének is meghatározója. A fejlett, egészséges gyökérzet a kiültetéskor válik meghatározóvá azzal, hogy képes zökkenésmentesen ellátnia növényt tápanyaggal és vízzel. A fejlett, vegetációhoz megfelelő méretű és tömegű gyökérzet szükséges. A fejlett gyökérzet feltétele jó hajtás - gyökér aránynak, ami az eredésnél meghatározó és a szivar, vagy más tálcás palántánál igen kedvező.
  • Fejlettség, méret: a palánták egyenletessége, azon belül a magasság, szárátmérő, levélszám a mértékadó. A palánták magasságát az ízközök hossza alapján ítéljük meg, és a rövidebb kedvezőbb. A szárvastagság a növekedés nagyon jó mutatója. A rövidebb ízközű, erősebb palánta eredése, fejlődése lesz jobb.
  • Szárazanyag tartalom: a növekedéssel összefüggésben tájékoztató érték. A túl vegetatív palántában alacsony, a sejtek szövetek érzékenyek, betegségre fogékonyak. A kiszárított, „szenvedtetett” palántában túl magas a szárazanyag tartalom, de az sem jó. A víz és só stressz miatt ki alakult magas szárazanyag tartalom fejlődési zavar jele, és a növekedés leállásával járhat, ami indokolatlanul nyújtja a palántanevelés idejét, és romlik a kiültetett palánták eredése.
  • Virágképződés a palántanevelés gyakran elfelejtett eleme, pedig az első virágok, termések képződése a palánták tűzdelésének időszakában folyamatban van. A palántát érő stressz már hatással lehet ezekre a legtöbbször legértékesebb „darabos” termésekre. A virágképződés helyét, magasságát, a hőmérséklet is befolyásolja. A túl korai, kevés levélnél történő terhelés túlterhelést okoz, és a túl késői virágzás könnyebben alakul ki vegetatív túlsúlya terhelés hiánya miatt. Tehát egyik állapot sem kedvező.
  • A levélszám: nagyon viszonylagos, hiszen az első levélpárral ültetett szivarpalántától a virágzásban lévő folytonnövő paradicsomig terjed a skála. Természetes azonban, hogy a levélszámot adott magasságnál az ízközök mérete határozza meg, tehát a megnyúlt ízközű palánták levélszáma kevesebb, és ez rossz.
  • A palánták edzése a kiültetést megelőző időszak, két-három hetének minőséget javító, a palánta értékét növelő technológiai alkalmazását jelenti. A megnyúlás megakadályozása, az ellenállóság növelése, a napfényhez szoktatás a teljes ápolási rendszert átfogja. A fűtést és kiegészítő öntözést visszafogjuk, szellőztetést intenzívebben végezzük. A tápanyag és vízellátás szerepe is meghatározó a palánták edzésében. Ekkor az öntözést visszafogott mennyiséggel, vagy magasabb EC-vel végezzük a palánták megnyúlásának elkerülésére. A tápoldat összetételt foszfortúlsúlyosra állítjuk be, és minimálisra vesszük a frissítő öntözést az alacsonyabb páratartalom tartása miatt.

Palántanevelő közegek tápanyag tartalmának határértékei (GEISSLER, 1991)

Közeg

N

P

K

Mg

Magvető föld

150-250

90-180

250-400

80-100

Humuszban szegény földkeverék

100-200

175-250

300-600

80-100

Humusz gazdag földkeverék

100-200

175-250

300-500

80-100

Felláp tőzeg keverék

80-125

125-250

300-500

80-100

A talaj nélküli palántanevelésnek számít a már széles körben alkalmazott tőzeges technológia. A palántanevelés tápoldatozását pontos, az öntözővíz részletes összetételét is figyelembe vevő recepttel kell végezni, melynek kémhatását is beállítottuk.

A talaj nélküli palántanevelés tápoldatának makro-, mikro- és káros elem összetétele; mg/l hatóanyagban (Holland adatok alapján)

Növény

pH

EC

NO3

NH4

P2O5

K2O

CaO

MgO

SO4

Uborka

5-9

2-3

238

7

89

327

280

119

240

Paradicsom

5-6

2-3

250

7

89

350

308

140

240

Paprika

5-6

2-3

238

7

89

280

448

119

288

 

Növény

Fe

Mn

Zn

B

Cu

< Cl

<Na

< HCO3

Uborka

1,4

0,55

0,32

0,39

0,64

72

46

35

Paradicsom

1,4

0,55

0,32

0,39

0,64

72

46

35

Paprika

1,4

0,55

0,32

0,39

0,64

72

46

35

Tápoldatos zöldség palántanevelés tőzegen

 

Tényező, közeg

Borús idő

Napos idő

Átlagos vízigény

4-6 l/m2

8-10 l/m2

szikleveles korban

2-3 l/m2

3-4 l/m2

Tápoldat

4 l/m2

6 l/m2

Töménység

0,2-0,3 %

0,15-0,2 %

Gyakoriság

naponta egyszer

2-3-szor naponta

Paprika palánták tápoldatos nevelése

Az étkezési paprika és a hibrid ipari fajtáknál a tápoldatos palántanevelésében indokolt:

  • mint só érzékeny növényre, a csírázás és fejlődés egyenletes tápanyagellátása fontos szempont,
  • már a palántanevelésnél oda kell figyelni az erős növekedésű, vegetatív fajták „kézben tartására”, tehát a túlöntözés, magas páratartalom, éjszakai túlfűtés, túl alacsony EC elkerülésére,
  • a generatív fajták egyenletes növekedéssel, inkább fiatalabban kerüljenek kiültetésre,
  • minden palánta időben legyen kiültetve, vagy kényszerű túltartáskor helyes kezeléssel, stressz nélkül, öntözés visszafogással, magasabb EC-vel, a szétrakással előzzük meg a megnyúlást, túlnövést.

A paradicsom és tojásgyümölcs palánták tápoldatos nevelése

A paradicsom és tojásgyümölcs palántanevelésénél vegyük figyelembe, hogy a hibrid, nagy hozamú fajták tűrőképessége már nem hasonlítható a konstans fajtákéhoz. Jó palánta, megbízható állomány indítása csak komplett palántanevelési feltételek megadásával történhet.

Az intenzív paradicsom és tojásgyümölcs termesztés palántanevelésénél:

  • ki kell emelni a féldeterminált, és néhány generatív jellegű folytonnövő paradicsomfajta palántanevelésénél a növekedési ütem fenntartásának fontosságát, a kiültetéskor is zökkenőmentes fejlődés biztosítását, kiültetésre a minél fiatalabb palántaállapot kedvezőbb,
  • az erős növekedésű fajtáknál a vegetatív túlsúly elkerülésének kell mindig szem előtt lenni, a kiültetésre a már bimbóból virágzásnak induló növény alkalmasabb.

Az uborka tápoldatos palántanevelése

Az uborka palántanevelése a kertészek tesztfeladata is lehet, mert az amúgy is érzékeny növény palántái még érzékenyebbek. Aki valóban felkészült, az tud jó minőségű, szép uborka palántát is nevelni. A palántanevelés nagyon rövid ideje is kockázatot jelent, hiszen nincsen idő javításra.

Az uborka palántanevelésének sarokpontjait a gyökérzet nagy nedvesség és levegőigénye, só, szennyezőanyag és klórérzékenysége jelöli ki:

  • A palántanevelő közeg szerkezetének feltétlen jónak, kiegyenlítettnek, tisztának, alacsony sótartalmúnak kell lenni.
  • A nagy nedvességigény miatt folyamatos öntözés növény-egészségügyi és fiziológiai kockázata csak a szellőztetés és fűtés helyes alkalmazásával csökkenthető.
  • A palánták túlöntözésének, túlzott vegetatív állapotának kockázata a kiültetés után jelentkezik. A palánták gyökérnyaki részének nyálkásodásával, elhalásával, a palánta pusztulásával, az állomány gyenge beállásával.

Görög és sárgadinnye tápoldatos palántanevelése

Az uborkával rendszertanilag testvér dinnyék palántanevelése már nem olyan kockázatos mint az uborkáé, de jó tűrőképességről nem beszélhetünk. Hasonlóan meleg, levegő és vízigényes a dinnyék palántája. Nevelésének kockázatai is hasonlóak. Az erős növekedésű fajták palántanevelés végén történő megnyúlására itt is fokozottan figyelni kell.

Káposztafélék tápoldatos palántanevelése

Az igen rövid palántázási idő ellenére, illetve éppen ezért fontos a palánták jó indítása. különösen a korai kiültetésű palánták jó foszfor és mikroelem ellátására kell odafigyelnünk, hogy a kiültetési stressz miatt ne veszítsük el éppen a koraiságot. A tápoldat összetétele a nitrogénigényes paprika, uborka összetételének feleljen meg. A tápoldat töménysége a jobb sótűrés miatt magasabb lehet, de a közeg soha ne száradjon ki a visszafogott öntözéskor sem.

Saláták tápoldatos palántanevelése

A saláták palántanevelésekor már a fokozott érzékenység figyelembe vételével járjunk el. A szélsőségeket feltétlenül kerüljük, akár a nedvességről, tápoldat töménységről legyen szó. A tápoldat összetételét az uborkánál javasoltak szerint állítsuk össze, és a magasabb kalcium tartalomra feltétlenül legyünk tekintettel a kiültetés után is.

Csemegekukorica tápoldatos palántanevelése

A tálcás csemegekukorica palántanevelésére az általános szabályok alkalmazandók. A tápoldat összetétele a nitrogénigényes zöldségfélék, paprika, uborka nevelésénél javasoltak szerint állítható össze. A tápoldatozást soha ne végezzük csak nitrogén, vagy tiszta vizes öntözéssel, mert a gyökérképződés gyengül, a növények szövete elgyengül, ellenálló képessége romlik.

Alaptrágyázás

A palántanevelés alaptrágyázása a nevelőközeg tápanyag feltöltése. A valamikor komposzttal készített palántaföldek, földkeverékek megfelelő mennyiségű tápelemet tartalmaztak. A tőzegkeverékek, illetve speciálisan paláántanevelésre készített natúr tőzegek semmilyen tápanyagot nem tartalmaznak. Minden tápelemet, mintegy hidrokultúrás alapanyaghoz pontosan adagolnunk kell.

Az úgynevezett bekevert közegeknél elvileg már a feltöltött közeket kapjjuk meg, nincs szükség feltöltésre. Sajnos több csalódás után sokan nem bíznak meg a zsákra írott adatokban, és a biztosabb saját feltöltést választják.

A tápanyag feltöltés azonban nem csak N, P és K, de nem is csak komplett, mikroelemes feltöltés. Sokan megfeleldkeznek a kalcium ellátásról! Azonban nem csak a meghatározó tápelem miatt, hanem a savanyú tőzegek kémhatásának beállítására is meszezni kell a tőzekek jó részét. A zöldségpalántáknak 6,5 körüli pH eléréséhez például a savanyú, 3-5 pH közötti baltikumi tőzegeknél több kg meszezőanyag szükséges m3-enként.

A palántanevelés alaptrágyázásának kulcskérdése a tápanyag jó elkeverése. A speciális palántanevelő mixek granulátum mérete nagyon apró, ezést könnyebben elkeverhető. A vízben még jól oldódó melegen granulált műtrágyák azonban eredeti formában már okozhatnak gondot, ezért célszerű előkészíteni a bekeverés előtt. A szükséges alapműtrágya mennyiséget tiszta homokkal rétegezve helyezzük el valamilyen nagyobb edényben, öntözzük be, majd néhány nap múlva kedjük meg a bekeverését. Sokkal egyenletesebben tudjuk elkeverni a homokkal szétesett szemcséket, valamint az oldódás megindulása a felvételt is elősegíti.

Ne feledjük, hogy a fiatal növénynek csak az első lomblevelek megjelenése után van szüksége tápanyagra! A megvetés közegéhez nem kell műtrágya, nem kell tápoldatozni!

Palántanevelő natúr közeg tápanyagfeltöltése

Kijuttatási időszak, fázisMűtrágyaDózis (kg/m3)Megjegyzés
előkészítéskorMórafert 12-12-17+2MgO+ME1,8-3teljes kalcium alaptrágyázáskor
Mórafert 5-12-24+3MgO+ME1,5-2
Kalciumnitrát1,5-25-12-24 kiegészítéseként

A mésztrágyázást az alaptrágyázással együtt a pH bállítás szerint el kell végezni.

Tápoldatozás

A palánták tápoldatozása az ellátás folyamatosságát és a fejlődés irányítását azonos szinten szolgálja. A fiatal növények, palánták általában igen só érzékenyek. Kimondottan igaz a megállapítás a csírázás időszakára. Ezért a magvetést lehetőség szerint mindig tápanyagmentes közegbe végezzük. Tápanyagra csak az első lomblevelek megjelenésétől, a tűzdelés után van szükség.

A palántanevelés tápanyagellátásának gyakorlata eltérő, de a palántákat tápanyaggal el kell látni. A tőzeges palántanevelés körülményei komplett, harmonikus tápanyagellátást igényelnek. A zöldségpalánták minőséget alapvetően meghatározzák a jó víz és tápanyag viszonyok. A tápanyag megosztása, a palántanevelő közeg tápanyag feltöltése, az „alaptrágya kezelések” hasznosak a palántanevelésben is, és az átfogó vizsgálatok is igazolják a tartalékot biztosító alaptrágyázás szükségét még folyamatos tápoldatos ellátás esetén is.

A palánták tápoldatozásának általános szempontjai:

  • a tápoldat adagok a gyökérzónát átáztató, legalább 2-4 l/m2 legyenek
  • magasabb só szintnél az átmosáshoz 15-30 % többlettel kell tápoldatozni,
  • a magasabb P szintet a közeg feltöltésével, és/vagy magasabb P tartalmú, tápoldattal biztosítsuk
  • tápanyaggal feltöltött keveréken általában csak kiegészítő tápoldatra lehet szükség.

A palánták lombtrágyázása helyes ellátás esetén nem lehet indokolt, de a termesztés külső körülményei miatt viszont szükség lehet rá. Elsősorban hideg miatt, nyári erős besugárzás és légköri aszálya miatti kezelésre lehet szükség. A kényszerből továbbnevelt palánták megnyúlásának akadályozásában, illetve a hosszú nevelésű, erősebb palánták stressz tűrést erősítő Fosfitex kezelése is elkezdhető.

A bevezetőben szereplő tápoldatozási táblázatban foglaltak kivitelzése során az általános szempontok betartása nagyon fontos, hogy a gyökerek egészségét, a növekedés zavartalan ütemét biztosíthassuk.

A tápoldat töménysége a palánták edzésésnél említettek szerint szintén összetett kérdés. Nagyon sokan jogosan félnek a gyökérperzseléstől, hiszen gyakorlatban tapasztalhatták is, milyen egyszerű szinte a teljes finom gyöérzetet leperzselni. A helyes öntözéssel és akár legmegasabb tápoldat töménységgel sem okozunk bajt, ha szakszerűen járunk el.

A perzselő töménység az akár 5,0 EC tápodlatnás is sokkal nagyobb egyenetlen műtrágykijuttatással, vagy a hirtelen kiszáradásból eredő sokoncentráció emelkedésből adódik! A gyökérzóna folyamatos és egyenletes nedvességen a magasabb töménységgel is kezben tartható, kockázatmentesen kezelhető.

Kijuttatási időszak, fázisMűtrágyaDózis (%)Töménység (%)Megjegyzés
első lombleveelk megjelenésétőlMórasol 11-14-28+2MgO+ME0,1-0,20,1-0,2
Kalciumnitrát0,1-0,2Rosasollal felváltva, azonos mennyiséggel

Lombtrágyázás

A palántanevelés komplett tápanyagellátása mellet a lombtrágyázás elsősorban az élettani szerepe és nem tápanyag kiegészítésként van jelen. fiatal növények bőrszövete különösen a borult időszakban nagyon vékony és érzékeny. A hajtatásban amúgy is vékonyabb viaszréteg sem védi a zöld részeket, ezért a perzselésveszély nagyobb. Tehát a permetezést célszerű a növényvédelemtől külön választani, és minden körülményre vonatkozó korlátozást komolyan venni.

A tápelemeket illetően szerepe a komplett mikroelemes lombkezelésnek lehet, amikor a tápanyagfelvétel valamilyen külső körülmény miatt akadályozott. A fejlettebb palánták gyökérserkentése, illetve az ellenálló képességet növelő bioaktív kezelése jöhet szóba a palántanevelés utolsó harmadában.

Palántanevelés lombtrágyázása

Kijuttatási időszak, fázisKezelés céljaMűtrágyaDózis (%)Megjegyzés
lombnövekedés alattsárgulás kezelése, megelőzéseMórasol 23-7-23+ME0,3-0,5száraz lombra, felmelegedés előtt
Kalcium és mikroelem pótlásSmaragd Turbó Kalcium0,3-0,4
nevelés utolsó harmadagyökér és virágképződés serkentéseSmaragd Extra Zn/Mn0,3-0,4
gyökeresedés serkentése, Ca feltöltés Smaragd Turbó Zöldítő0,3-0,5

További technológiák

Kertészeti Növények Komplett Tápanyagellátása Zöldségnövnyek hiánybetegségei... könyv