A petrezselyem étkezési, feldolgozó ipari felhasználásra és tárolásra termesztett gyökérzöldség. Termesztési területe a sárgarépa után következik és erre a növényre is érvényes a termőterület visszaesése.A 2500-3500 ha terület a 200-es évek végére már tartósan 2000 ha alatt volt a betakarított terület, alacsony termésátlaggal, a statisztikai adatok szerint.
Rendszeres konyhai alapanyag és az élelmiszeripar is nagy mennyiségbe használja fel elsősorban a gyökeret, de a lombját is.
Táplálkozási jelentősége a rendszeres fogyasztás miatt is fontos. Nem elsősorban tápértéke mint fűszerkénti alkalmazása meghatározó. Illóolaja és egyéb aromaanyagai adják jellegzetes fűszer hatását, melyek a gyökérben és a levélben egyaránt megvannak. A levél és gyökér összetétele lényegesen különbözik.Igen magas C-vitamin tartalma például csak a levélre érvényes.
Tartalmas, vitaminban, ásványi anyagokban gazdag zöldség. Fehérje tartalma 1,2 g, szénhidrát 5,9 g és rost 7,5 g /100 g termés. Ásványi só tartalmára jellemző, hogy közel 300 mg kálium, 140 mg kalcium, 58 mg foszfor, 50 mg magnézium, 2,5 mg vas és 35 mg nátrium van 1000 g gyökérben.
A petrezselyem talajigényére jellemző, hogy a nedves talajt szereti. Kötöttebb talajon is termeszthető, ha jó a talaj szerkezete. A tápanyag utánpótlást illetően igényesebb, érzékenyebb, mint a sárgarépa. Klórra nem érzékeny, de sóra igen és sóérzékenysége miatt az egyenletesebb tápanyagellátás indokolt.Magas káliumellátottságot igényel, A tápelemek arányában a petrezselyemnél magasabb kálium arányt kell biztosítani. Mész és kénigényes.Változatos technológiai sajátosságai, jelentősen eltérő tenyészidő miatt az egyes fajták tápanyag igény eltérő. Jellemző a szabadföldi tárolási, illetve hajtatott csomózott termesztése.
Nagy termésmennyiség tápanyagigényét műtrágyával kell biztosítani.
Hajtatásban a csomózott petrezselyem és sárgarépával vegyesen a termesztési tájkörzeteiben meghatározó bevételi forrást jelentenek.
A petrezselyem tápanyagszükséglete a termésmennyiség és tápelemigény szerint határozható meg, a talaj tápanyagtartalmának függvényében. A fajtacsoport is módosítja a tápanyagszükségletet, hiszen a rövid típusú fajták kisebb hozamúak, tápanyagszükségletük is kisebb. Az öntözött kultúrák 50-100 %-kal nagyobb hozama szintén lényegesen magasabb tápanyagszükségletet is jelent. Rendszeres öntözés mellett szükség van a harmonikus tápanyag utánpótlásra a tenyészidőszakban is.
Feltöltés alatt!
Feltöltés alatt!